Karl Marx | |
![]() | |
1875-ben | |
Született | Karl Heinrich Marx 1818. május 5. Trier, ![]() |
Elhunyt | 1883. március 14. (64 évesen) London, ![]() |
Álneve | Glückskind |
Állampolgársága | |
Házastársa | Jenny von Westphalen (1843. június 19. – 1881)[3][4][5][2] |
Gyermekei |
|
Szülei | Henriette Presburg Heinrich Marx |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Fellow of the Royal Society of Arts |
Halál oka | tüdőbetegség |
Sírhelye | Tomb of Karl Marx[3] |
Filozófusi pályafutása | |
marxista filozófia 19. század | |
Iskola/Irányzat | materializmus |
Érdeklődés | politika, természettudomány, történelem, közgazdaságtan, szociológia |
Akikre hatott | Friedrich Engels, Vlagyimir Iljics Lenin, Lukács György stb. |
Akik hatottak rá | Johann Hugo Wyttenbach, August Wilhelm Schlegel, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Ludwig Feuerbach stb. |
Fontosabb nézetei | értéktöbblet-elmélet, munkaérték-elmélet, osztályharc, elidegenedés-elmélet, történelmi materializmus |
Fontosabb művei | Kommunista kiáltvány, A tőke |
![]() | |
Karl Marx aláírása | |
![]() A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Karl Marx témában. | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Marx témájú médiaállományokat. | |
Kommunizmus |
---|
![]() |
Nevezetes kommunisták
|
Mai szocialista államok
|
Karl Marx,[* 1][* 2] elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, nézetei jelentős hatást gyakoroltak a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Művei közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894), melynek csak első kötete jelent meg életében, a további köteteket barátja, Friedrich Engels rendezte sajtó alá.
A poroszországi Trier városában született jómódú, középosztálybeli, kikeresztelkedett, asszimilálódott zsidó családba. A Bonni Egyetemen és a Humboldt Egyetemen tanult, ahol Georg Wilhelm Friedrich Hegel bölcselete és az ifjúhegelianizmus filozófiai irányzata iránt érdeklődött. 1841-ben szerzett doktori címet a jénai egyetemen, kiváló minősítéssel. 1842-ben találkozott először Friedrich Engelsszel, akivel később életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, mely szellemi horizontját jelentősen kitágította. Eljárt a francia radikális munkásmozgalom gyűléseire, szinte valamennyi jelentős képviselőjével megismerkedett. Társaival megalapította a Deutsch–Französische Jahrbücher című folyóiratot, melynek csak egyetlen dupla száma jelent meg. Ekkoriban írta valláskritikai korszakát lezáró munkáját, A hegeli jogfilozófia kritikájához című munkáját, valamint A zsidókérdéshez című tanulmányát. Ettől az időszaktól fordult a közgazdaság tanulmányozása felé, melynek eredményeképp megszületett Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből című munkája. 1844 nyarától bekapcsolódott a német emigránsok Vorwärts! („Előre!”) című lapjának szerkesztésébe, melynek politikai vezetőjévé vált. Párizsi tartózkodásának legnagyobb terjedelmű alkotása az Engelsszel közösen írt A szent család vagy a kritikai kritika kritikája című szatirikus mű, mely a dialektikus és történelmi materializmus kidolgozásában fontos szerepet töltött be. 1845 januárjában a porosz kormány kérésére egy cikke miatt kiutasították Franciaországból, s családjával Brüsszelbe kellett áthelyeznie lakóhelyét. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték Poroszországból és Franciaországból, ezért feleségével és gyermekeivel együtt Londonba költözött, ahol azután egészen haláláig háborítatlanul folytathatta munkásságát.
Marx tanai társadalomelméleti, gazdasági és politikai ideológiák együttese, melyet róla marxizmusnak neveztek el. A Kommunista kiáltványban kijelentette, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”. Azt gondolta, hogy az ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti osztályharc a nincstelenek osztálya, a proletariátus győzelméhez vezet, és ezáltal létrejöhet az osztály nélküli társadalom. Azt hirdette, hogy a kapitalista társadalmi rendszert felváltja majd a szocialista. Az oda vezető utat a forradalomtól várta, és azt is gondolta, hogy megszüntethető a magántulajdon.
Elsősorban kapitalizmuskritikájáról és a történelem materialista értelmezéséről, osztályharcok történeteként való leírásáról ismert. Elméleti munkásságával és közvetlen részvételével több európai munkásszervezetben, köztük a Kommunisták Szövetségében és az I. Internacionáléban fejtett ki jelentős forradalmi tevékenységet. Az általa lefektetett marxista ideológia mind jobb-, mind baloldalról éles bírálatokat kapott, és munkássága adta a 20. században működő baloldali diktatórikus rendszerek fő ideológiai hátterét.
Forráshivatkozás-hiba: <ref>
címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>