Back كيرتش (مضيق) Arabic Kerç boğazı Azerbaijani Керчь боғаҙы Bashkir Керчанскі праліў Byelorussian Керчанская пратока BE-X-OLD Керченски проток Bulgarian कर्च के जलजोड़ Bihari কের্চ প্রণালি Bengali/Bangla Strizh-mor Kertch Breton Estret de Kertx Catalan
| Kercsi-szoros | |
 | |
| A Krími híd 2018 áprilisában (oroszul Крымский мост) | |
| Országok |  Oroszország Ukrajna[1] |
| Hosszúság | 40 km |
| Legnagyobb szélesség | 15 km |
| Legkisebb szélesség | 4,5 km |
| Legnagyobb mélység | 18 m |
| Települések | Kercs |
| Elhelyezkedése | |
 Kercsi-szoros
Pozíció a Fekete-tenger térképén
| |
 é. sz. 45° 21′ 13″, k. h. 36° 38′ 47″45.353611°N 36.646389°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 13″, k. h. 36° 38′ 47″45.353611°N 36.646389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kercsi-szoros témájú médiaállományokat. | |
A Kercsi-szoros (oroszul Ке́рченский проли́в, ukránul Керченська протока, krími tatár nyelven Keriç boğazı) a Fekete-tengert és az Azovi-tengert köti össze. A szoros nyugati partját a Krím Kercsi-félszigete, a keletit a krasznodari Tamany-félsziget alkotja. Szélessége 4,5 és 15 km között változik. Legnagyobb mélysége 18 m. Legfontosabb kikötője Kercs városa, amiről a szoros mai nevét is kapta. Az ókori görögök Kimmer Boszporusznak (Βόσπορος Κιμμέριος) nevezték, a 18 sz. és a 20. sz. eleje között Tauri-, Jenikalei- vagy Kercs-Jenikalei-szorosnak is hívták. A szoros stratégiai fontosságú Oroszország számára, mert az Azovi-tenger vízi kijárata a Fekete-tenger felé.[2]
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ A Kercsi-szoros az Azovi-tenger verőere, hu.euronews.com