Back كيزتيلي Arabic Kesthey Azerbaijani Кестхей Byelorussian Кэстхэй BE-X-OLD কেজথেলি Bengali/Bangla Keszthely Catalan Keszthely CEB Keszthely Czech Keszthely Danish Keszthely German
| Keszthely | |||
 | |||
| A Festetics-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Tóth Gergely (VÁRTAK Egyesület)[1] | ||
| Irányítószám | 8360 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 849 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 262,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 75,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 03″, k. h. 17° 14′ 47″46.767500°N 17.246280°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 03″, k. h. 17° 14′ 47″46.767500°N 17.246280°E | |||
 Keszthely
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Keszthely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keszthely témájú médiaállományokat. | |||
Keszthely (németül: Kesthell, szlovénül: Blatenski Kostel, horvátul: Kestel vagy Monoštor) város a Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja. A Balaton nyugati szegletében fekszik, a tóparti térség második és Zala vármegye harmadik legnagyobb települése és a régió egyik legfontosabb kulturális, oktatási, illetve gazdasági központja. Élénk turizmussal, fontos gazdasággal, jelentős történelemmel és kultúrával rendelkezik; kedvező fekvése, könnyű közúti megközelíthetősége miatt kedvelt üdülőhely.
Bár már a római idők óta lakott hely, az első történelmi bizonyíték a település létezéséről egy 1247-es dokumentumból ismert. 1421-ben kapott mezővárosi címet; későbbi története során igen sokat köszönhetett a Festetics családnak. A horvát származású Festetics Kristóf ugyanis Keszthelyt választotta birtokai központjául, ekkor kezdődött meg a Festetics-kastély építése – bár az a mai formáját később nyerte el – és a térség lendületes fejlesztése. 1797-ben Festetics György itt alapította meg a Georgikont, Európa első olyan felsőfokú tanintézetét, melynek célja a hazai gazdálkodás fejlesztése volt.
A főtéren található a város legrégebbi, ma is álló épülete, a Magyarok Nagyasszonya-templom, mely 1390 körül épülhetett, és melyben a mai Magyarország legnagyobb gótikus freskója található. E templom szentélyében helyezték el a Festetics család síremlékeit.
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)”24önkvál”nevű lábjegyzeteknek - ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)