Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Kolkata | |
Közigazgatás | |
Ország | India |
Állam | Nyugat-Bengál |
Polgármester | Bikash Ranjan Bhattacharya |
Irányítószám | 700001 |
Körzethívószám | 33 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 4 496 694 fő (2011)[1] |
– elővárosokkal | 14,7 millió fő |
Népsűrűség | 27 774 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 9 m |
Terület | 185 km² |
Időzóna | IST (UTC+5:30) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 22° 34′ 22″, k. h. 88° 21′ 50″22.572672°N 88.363882°EKoordináták: é. sz. 22° 34′ 22″, k. h. 88° 21′ 50″22.572672°N 88.363882°E | |
Kolkata weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolkata témájú médiaállományokat. | |
Kolkata (bengáliul: কলকাতা, IPA:kɒlˈkɑːtə, magyaros átírásban Kalkáta[2] ) vagy régi nevén: Kalkutta (angol: Calcutta) az északkelet-indiai Nyugat-Bengál állam fővárosa, amely a Húgli (Hooghly) folyó, a Gangesz-delta legnyugatibb ága partján helyezkedik el. Nevét a hindu mitológia egyik közismert alakjáról, a bosszúálló Káli istennőről kapta, akinek szentélye a Kálighát nevű negyedben található.[3]
1772-ben, kiérdemelve a Brit Birodalom (London után) második városa címet, Brit India, a „rádzs“ – a brit uralom – fővárosa lett.[4] Infrastruktúrája is ennek megfelelően épült ki. Neoklasszicista középületei angliai épületek mintájára készültek. Az egyik tibeti útja során Dardzsilingben elhunyt és eltemetett[3] Kőrösi Csoma Sándor az 1784-ben alapított az Ázsiai Társaság Choringee úton álló épületében írta meg az első tibeti-angol szótárt.[3] India hetedik legnépesebb városa.[5] Elővárosokkal együtt a Föld tizennyolcadik legnépesebb várostömörülése.
Kolkata hanyatlása 1869-ben, a Szuezi-csatorna megnyitásával kezdődött, majd 1911-ben, amikor a brit gyarmati kormányzat Új-Delhibe költözött, tovább folytatódott. A megfogyatkozott költségvetéssel a városépítés képtelen volt követni a hihetetlen népszaporulatot. 1947-ben a felszabaduláskor Brit Indiát három részre osztották. Kelet-Pakisztánból (a mai Bangladesből) hindu menekültek tömege lepte el a várost. Korábban az oktatás, a tudomány, a kultúra és a politika központja volt, az ország 1947-es függetlenné válása után azonban gazdasága stagnálni kezdett, de az ezredforduló óta ismét nagy fejlődés tapasztalható. A többi nagyvároshoz hasonlóan Kolkata is urbanizációs problémákkal küszködik, úgy mint a szegénység, a légszennyezés és a forgalmi dugók.
Kolkata forradalmakkal teli történetéről is nevezetes, a nemzeti függetlenségi mozgalomtól a baloldali szakszervezeti mozgalmakig.