Kripton-difluorid | |||
![]() A kripton-difluorid vonalváza |
![]() A kripton-difluorid kalottamodellje | ||
IUPAC-név | Kripton-difluorid | ||
Más nevek | Kripton-fluorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 13773-81-4 | ||
PubChem | 83721 | ||
ChemSpider | 75543 | ||
| |||
| |||
InChIKey | QGOSZQZQVQAYFS-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | A91DJL4OJC | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | F2Kr | ||
Moláris tömeg | 121,79 g/mol | ||
Megjelenés | Színtelen kristályok (szilárd) | ||
Sűrűség | 3,24 g cm-3 (szilárd) | ||
Oldhatóság (vízben) | Reagál | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | Tércentrált tetragonális[1] | ||
Tércsoport | P42/mnm, No. 136 | ||
Rácsállandó | a = 0,4585 nm Å, c = 0,5827 nm Å | ||
Molekulaforma | Lineáris | ||
Dipólusmomentum | 0 D | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kripton-difluorid (KrF2) kripton és fluor vegyülete. Ez volt az első felfedezett kriptonvegyület.[2] Illékony, színtelen szilárd anyag. Szerkezete lineáris, a Kr–F távolság 188,9 pm. Erős Lewis-savakkal reagálva KrF+ és Kr2F+3 kationokat ad.[3]
Atomizációs energiája () 21,9 kcal/mol (92 kJ/mol), vagyis a Kr–F kötési energia csak 10,95 kcal/mol (45,8 kJ/mol),[* 1] ami az izolált fluoridok közt a legalacsonyabb. A fluor F–F kötése is erősebb, 36 kcal/mol. Így a KrF2 jó atomosfluor-forrás. Termikusan instabil, óránként mennyisége 10%-kal csökken szobahőmérsékleten.[4] A kripton-difluorid endoterm, keletkezési hője 14,4 ± 0,8 kcal/mol 93 °C-on.[4]
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) Lehmann
nevű lábjegyzeteknek
Forráshivatkozás-hiba: <ref>
címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>