Kronprinzessin Cecilie

Kronprinzessin Cecilie
Hajótípus	óceánjáró
Tulajdonos	Norddeutscher Lloyd
Üzemeltető	Norddeutscher Lloyd
Hajóosztály	Kaiser-osztályú óceánjáró
Illetőségi kikötő	Bréma, Németország
Útvonal	Bréma - New York
Pályafutása
Építő	AG Vulcan, Stettin
Vízre bocsátás	1906. december 1.
Szolgálatba állítás	1907. július
Honi kikötő	Bréma
Sorsa	Egyesült Államok lefoglalja 1917-ben, 1940-ben lebontják
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	24 700 t
Hossz	208,89 m (teljes)
Szélesség	22 m
Merülés	9,5 m
Hajtómű	4 darab négyszeres expanziójú gőzgép 2 hajócsavar
Üzemanyag	szén
Teljesítmény	46 000 le (33 833 kW)
Sebesség	23,6 csomó (43,7 km/h)
Fegyverzet	Amerikai szolgálatban a világháborúban: 4 db 130 mm ágyú 2 db 37 mm gépágyú 2 géppuska
Legénység	602-686 főnyi személyzet
Férőhelyek száma	1441 fő I. osztály: 617 fő II. osztály: 326 fő III. osztály: 798 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronprinzessin Cecilie témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Kronprinzessin Cecilie a Norddeutscher Lloyd német hajótársaság egyik transzatlanti óceánjárója volt a 20. század elején. Ez a hajó volt a Kaiser-osztályként emlegetett óceánjárók negyedik, egyben utolsó tagja, melyek a Bremerhaven–New York útvonalon közlekedtek. E négy egység révén a Norddeutscher Lloyd rendelkezett a leghomogénebb óceánjáróflottával a világon.^[1] Nevét Cecília mecklenburg–schwerini hercegnő után kapta, aki Vilmos porosz királyi herceg felesége volt, és ezzel – 1905 és 1918 között – ő volt a Német Császárság utolsó koronahercegnéje. Az utasszállító belső felszereltségét megtervező művészek a kor legismertebbjei közé tartoztak. Ez volt az utolsó német óceánjáró, amelyik négy kéménnyel rendelkezett.

Az első világháború kitöréséig teljesített szolgálatot a transzatlanti személyforgalomban. 1914 nyarán New Yorkból hazafelé érte a háború kitörésének híre, aminek hatására visszafordult az Egyesült Államok felé és a Maine állambeli Bar Harborban kötött ki, ahol internálták. Miután az USA 1917 áprilisában belépett a háborúba, a hajót lefoglalták és átadták az ország haditengerészetének. Itt Mount Vernon névvel csapatszállítóként került alkalmazásra. 1918 szeptemberében megtorpedózták, de kijavítása után visszatérhetett a szolgálatba.

1919 októberében a hadsereg szállítási szolgálata (Army Transport Service) kapta meg és a Csendes-óceáni Flotta Fort Masonben lévő bázisára került. Vlagyivosztokból a Csehszlovák Légió egyes alakulatait szállította Triesztbe, valamint német hadifoglyokat Hamburgba. Az 1920 márciusa és júliusa közötti útjáról való visszatérése után a hajó átkerült az USA szállítmányozási bizottságához (United States Shipping Board), és a szolgálatból kivonva a marylandi Solomons Islandre került. Egészen 1940 szeptemberéig maradt itt, ezt követően Bostonban lebontották.

1. ↑ Mertens, Eberhard (kiad.): Die Lloyd-Schnelldampfer. Kaiser Wilhelm der Große, Kronprinz Wilhelm, Kaiser Wilhelm II., Kronprinzessin Cecilie. Olms Presse, Hildesheim 1975. ISBN 3-487-08110-5 15. o.