Kvarc | |
Általános adatok | |
Kémiai név | szilícium-dioxid |
Képlet | SiO2 |
Kristályrendszer | trigonális |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Oxidásványok |
Alosztály | 1:2 típusú fém-oxidok |
Azonosítás | |
Megjelenés | hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok |
Szín | víztiszta, gyakran tartalmaz színező vagy szennyező anyagokat, ezért különféle színű lehet, illetve átlátszósága is csökken, sőt opakká is válhat |
Porszín | fehér |
Fény | üvegfényű, törési felületén zsírfényű |
Átlátszóság | átlátszó vagy áttetsző |
Keménység | 7 |
Hasadás | nincs |
Törés | kagylós |
Oldhatóság | egyedüli oldószere a HF |
Sűrűség | 2,66 g/cm³ |
Különleges tulajdonság | szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvarc témájú médiaállományokat. |
A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata. A kvarc a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa.[1] A savanyú magmából keletkezett eruptív kőzeteknek lényeges alkotórésze; kvarcszemekből állnak a puszták, sivatagok, folyóvizek s részben a tengerek homokja, kavicsa, úgyszintén a homokkő. Nem hiányzik a metamorf kőzetek, valamint a gazdasági szempontból jelentős ásványelőfordulások ásványai közül sem. A kvarcnak szép színű, aránylag könnyen található változatai közül kerültek ki az első drágakövek.
A kvarc elnevezés a német Quarz (kovakő), közvetve a szemita quarc selón (kvarckő) szóból származik.[2]
2017-ben az év ásványa volt. A szavazáson legyőzte a gipszet és a malachit-azurit párost.