Li Szin Man | |
![]() | |
Li 1956-ban | |
A Koreai Köztársaság ideiglenes kormányának 1. elnöke | |
Hivatali idő 1919. szeptember 11. – 1925. március 21. | |
Előd | I Dongnjong |
Utód | Pak Unsik |
A Koreai Népköztársaság elnöke | |
Hivatali idő 1945. szeptember 6. – 1947 februárja | |
Előd | új tisztség |
Utód | ő maga mint a Koreai Köztársaság elnöke |
A Koreai Köztársaság 1. elnöke | |
Hivatali idő 1948. július 24. – 1960. április 26. | |
Előd | ő maga mint a Koreai Népköztársaság elnöke |
Utód | Jun Boszon |
Katonai pályafutása | |
Csatái | koreai háború |
Született | 1875. március 26. Keszong, Csoszon |
Elhunyt | 1965. július 19. (90 évesen) Honolulu, Hawaii, ![]() |
Sírhely | Szöuli Nemzeti Temető |
Párt | Liberális Párt |
Szülei | Lee Kyung-sun |
Házastársa | Francesca Donner[1] |
Foglalkozás | politikus, misszionárius |
Iskolái |
|
Halál oka | agyi érkatasztrófa |
Vallás | metodista[1] |
Díjak |
|
![]() | |
Li Szin Man aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Li Szin Man témájú médiaállományokat. |
Li Szin Man (hangul: 이승만, handzsa: 李承晩, szoros átírásban: I Szungman,[2] nyugaton: Syngman Rhee; Keszong, 1875. március 26. – Honolulu, 1965. július 19.) koreai politikus, Dél-Korea első elnöke, amely pozíciót 1948 és 1960 között, három mandátum idejére töltött be. Az ország az elnöksége idején vívta a koreai háborút; a konfliktust lezáró fegyverszünet aláírását megtagadta. Elnöki intézkedései mindmáig vita tárgyát képezik. Erősen antikommunista beállítottságú volt, uralma alatt betiltotta a baloldali pártok működését, és mintegy százezer kommunistagyanús személyt lövetett agyon az észak-koreai csapatok kiszorítása után. Az 1960-as – vitatott – választás után, a megmozdulások hatására volt kénytelen lemondani, és Hawaiira emigrált, ahol haláláig tartózkodott. Miután meghalt, a testét visszavitték Dél-Koreába, és ott temették el.