Lingua franca

A „Lingua franca” lehetséges további jelentéseiről lásd: Közvetítőnyelv.

A lingua franca, más néven franco vagy sabir a Földközi-tenger körzetében használt kevert nyelv volt, amely közvetítőnyelvként szolgált, főleg a kikötőkben.

Egyes feltevések szerint már a keresztes hadjáratok idejében jelent meg (11–13. század), de főleg abban a időszakban terjedt el, amikor Velence és Genova uralták gazdaságilag a térséget (13. század), és használata a 19. század közepéig tartott.^[1][2][3] Főleg európai kereskedők használták török és arab partenereikkel,^[2] de tengerészek is, valamint francia diplomaták az algíri és tuniszi elöljárókkal a francia megszállás előtt.^[3] Elsajátították olyan keresztények is, akiket magrebi muzulmán kalózok fogtak el és rabszolgákként adtak el ezeken a területeken. Ezen a nyelven kommunikáltak velük a fogvatartóik.^[4][5]

Általában úgy tekintik, hogy a lingua franca ugyanaz a nyelv, amely a sabir elnevezéssel létezett.^[3][6][7] A lingua franca elnevezés latin és olasz,^[1] és egyes szerzők szerint eredetileg a középkori latin nyelvet nevezték így,^[8] de mások szerint a franca jelző onnan ered, hogy a közel-keletiek „frankok”-nak nevezték az európaikat.^[2] A sabir elnevezés a saber ’tudni’ spanyol,^[9] portugál, katalán és okcitán főnévi igenévből származik.

Úgy a lingua franca, mint a sabir elnevezés tágabb értelmezést is kapott, beleértve nyelvészeti szakszavakként is. A lingua franca szókapcsolat általánosan „közvetítőnyelv” jelentéssel is használatos, azaz különböző anyanyelvű beszélők közötti kommunikációban használt nyelvet is jelent, beleértve ha nem kevert nyelv.^{[1][7][8][10][11]} A francia nyelvészetben a sabir terminust használják „közvetítőnyelv” jelentéssel is, de csak kevert nyelvet értenek alatta. Ugyanakkor a francia köznyelvben pejoratív jelentése van, egymástól elütő elemekből álló, nehezen érthető nyelvezetet neveznek így.^[12]

1. ↑ ^{a b c} Bussmann 1998, 687. o.
2. ↑ ^{a b c} Jarceva 1990, Ли́нгва фра́нка (Lingua franca) szócikk.
3. ↑ ^{a b c} Sala 1989, 281. o.
4. ↑ Dictionnaire de la langue franque (A lingua franca szótára), 5. o.
5. ↑ Egy ilyen fogoly, Emanuel d’Aranda, szabadulása után könyvet írt fogságáról, amelyben megemlítette a lingua francát és néhány szót idézett belőle. Címe Relation de la captivité et liberté du sieur Emanuel d’Aranda, jadis esclave à Alger (Emanuel d’Aranda úr, egykor algíri rabszolga elbeszélése fogságáról és szabadulásáról). 3. kiadás. Bruxelles: Jean Mommart. 1662.
6. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 425. o.
7. ↑ ^{a b} Dubois 2002, 285. o.
8. ↑ ^{a b} Kálmán – Trón 2007, 35–36. o.
9. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, sabir szócikk.
10. ↑ Crystal 2008, 282. o.
11. ↑ Constantinescu-Dobridor, lingua franca szócikk.
12. ↑ TLFi, sabir, szócikk, C pont.