Linux

Linux
Fejlesztő	Linus Torvalds, GNU projekt, Linux közösség
Forráskód	Szabad szoftver
OS-család	Unix-szerű
Programozási nyelv	C/C++, Assembly, Rust, Bash, Python, Perl
Legelső kiadás	1991
Stabil verzió	6.7.5[1] (2023. szeptember 6.)
Fejlesztői verzió	6.8-rc4[1] (2024. február 16.)
Hardver	x86, MIPS, SPARC, DEC Alpha, Itanium, PowerPC, ARM, m68k, PA-RISC, OpenRISC, s390, SuperH, M32R, RISC-V
Csomagkezelő	Disztribúciótól függ (pl.: Pacman, Debian, Deb; Fedora, rpm)
Kernel	monolitikus / Hibrid / RealTime - Hibrid
Felhasználói felület	X Window System, GNOME, KDE, LXQt, MATE, Xfce, Cinnamon, Enlightenment, LXDE, Openbox, Unity ...
Státusz	aktuális
Weboldal	https://kernel.org

A Linux operációs rendszer, a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek egyik legismertebb példája.^[2][3]

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben.^[4][5] A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.^[6][7][8][9]

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.^[10]

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák^[11]), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videójáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali és hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót.^{[12][13][14][15][16]}

1. ↑ ^{a b} The Linux Kernel Archives. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
2. ↑ Google. „A "linux" kifejezés angol nyelvű meghatározásai a weben” 
3. ↑ linux.com. „What is Linux?”. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 12.) 
4. ↑ Linux Timeline. Linux Journal, 2006. május 31.
5. ↑ The History of Linux. Linux Online. [2008. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 1.)
6. ↑ GNU/Linux. Karsai Róbert. HWSW. (Hozzáférés: 2001. december 16.)
7. ↑ Why GNU/Linux?. Richard Stallman. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
8. ↑ A GNU Nem Unix! - a GNU projekt és a Szabad Szoftver Alapítvány. [2004. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. május 8.)
9. ↑ Richard Stallman: About the GNU projekt, 2008. január 21.
10. ↑ PC kommandó: Linux disztribúció fogalma
11. ↑ IBM: Linux Watch, 2001. October. [2001. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
12. ↑ oprepi blog: A pingvinek nekifutnak...
13. ↑ 13 000 linuxos munkaállomás a német munkaügyi hivatalban (angol). [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 26.)
14. ↑ 430 000 linuxos szavazógép Brazíliában (angol)
15. ↑ IBM, Canonical/Ubuntu, Novell és Red Hat megállapodása: Microsoft-mentes asztali gépek világszerte (angol)
16. ↑ Történelmi csúcsot döntött a Linux. Index, 2009. május 4.