Mainz ostroma (1793)

Mainz ostroma (1793)
Első koalíciós háború
Dátum	1793. április 14. – július 23.
Helyszín	Mainz, Mainzi Választófejedelemség
Eredmény	koalíciós győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Habsburg Birodalom Porosz Királyság Szász Királyság Rajnai Palotagrófság Hessen-Darmstadt Tartománygrófság(wd) Hessen-Kassel Tartománygrófság(wd) Szász-Weimar(wd)
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ignace d’Oyré Alexandre de Beauharnais von Kalckreuth tábornagy II. Károly fejedelem
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
23 000 katona, 184 ágyú 36 000 katona, később 44 000 katona 207 ágyú
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
4000 halott vagy sebesült 3000 halott vagy sebesült
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz ostroma témájú médiaállományokat.

Első koalíciós háború (1792–1797)
Verdun Valmy Jemappes Mainz (1793) Neerwinden Famars Hondschoote Wattignies Kaiserslautern Tourcoing Tournai Ushant Fleurus Vogézek Dego (1794) Luxemburg Genova Groix Hyères-szigetek Mainz Montenotte Millesimo Dego (1796) Mondovì Lodi Castiglione Neresheim Amberg Würzburg Bassano Rovereto Arcole Rivoli Neuwied Camperdown Campo Formió-i béke
Sablon:Első koalíciós háború m v sz

Mainz ostroma 1793. április 14. – július 23. között zajlott le, Poroszország, Ausztria és más német államok serege fogta ostrom alá és ejtette fogságba Mainznál a francia forradalmi erőket. A szövetségesek, különösen a poroszok, először megpróbálkoztak a tárgyalásokkal, de ez nem vezetett eredményre, így a város ágyúzása június 17-én éjszaka elkezdődött.

A város ostroma sokkolta a polgárokat. A települést a francia háborús tanács irányította április 2. óta. A városi közigazgatást kitelepítették július 13-án, ez növelte a makacsságot a megmaradt lakosságban. Mivel felmentő sereg nem érkezett, a háborús tanács kénytelen volt megkezdeni a tárgyalásokat a szövetséges erőkkel július 17-én, a többi katona július 23-án kapitulált.

Csaknem 19 000 fős francia sereg adta meg magát az ostrom végén, de engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek Franciaországba, ha megígérték, hogy a szövetségesek elleni küzdelemben nem vesznek részt egy évig. Következésképpen őket használták a francia royalisták ellen a vendée-i háborúban, Franciaországban. A várost elhagyva a „La Marseillaise”-t énekelték, „Chant de guerre de l’Armée du Rhin”-t.

A Mainzi Köztársaság az első demokratikus állam volt (amit utóbb meg is szüntettek) német földön. Mainz porosz parancsnokot kapott a város irányítására. A ágyúzások pusztító nyomokat hagytak a városképben: számos polgári épületet és főúri palotát ért kár: a Favorite palotát, a katedrális prépostjának házát, a Liebfrauen- és a Jézus Társasága templom megsemmisült, valamint a Szent Kereszt, a Szent Jakab bencés apátság, a Citadella. A székesegyház is erősen megsérült.