Malcolm McLaren | |
![]() | |
2009 októberében | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Malcolm Robert Andrew McLaren |
Született | 1946. január 22. Stoke Newington |
Származás | Stoke Newington, London, Anglia |
Elhunyt | 2010. április 8. (64 évesen) Bellinzona, Ticino, Svájc |
Sírhely | Highgate temető |
Házastársa | Vivienne Westwood (1971–1980) |
Gyermekei | Joseph Corré |
Iskolái | Goldsmiths, Londoni Egyetem |
Pályafutás | |
Műfajok | Rock, punk, hiphop, új hullám, pop |
Aktív évek | 1971–2010 |
Kapcsolódó előadó(k) | Sex Pistols, New York Dolls, Bow Wow Wow, The World's Famous Supreme Team |
Hangszer | énekhang |
Tevékenység | Zenész, Énekes, Szövegíró, zenekar-menedzser, vállalkozó |
Kiadók | Charisma, Island/Atlantic, Epic/SME, Gee Street/Island/Polygram, Virgin/EMI |
IPI-névazonosító |
|
Malcolm McLaren weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Malcolm McLaren témájú médiaállományokat. | |
Malcolm Robert Andrew McLaren (London, 1946. január 22. – Bellinzona, 2010. április 8.[1]) angol impresszárió, képzőművész, előadóművész, ruhatervező és butik tulajdonos vállalkozó, aki rendkívül tehetségesen és találékony módon ötvözte tevékenységei széles skáláját.
A zilált családi körülmények közé született fiú számos brit művészeti főiskolán megfordult, majd a "szociális lázadó" szerepkört választotta magának követve a francia forradalmárok, illetve a Szituacionista Internacionálé (Situationist International) elveit.
A divathullámokat figyelmesen követő McLaren az 1970-es években észrevette, hogy a fiatal generáció teljesen új stílusra van kiéhezve. Ezen az észlelésen alapul a punk mozgalom kezdeményezése, melyhez barátnőjével, Vivienne Westwood-dal közösen vezetett a Chelsea-i SEX butik szolgáltatott ruhákat és kiegészítőket. Az 1973-ban feloszlás előtt álló amerikai New York Dolls együttes utolsó fellépéseire McLaren tervezte a kosztümöket és a díszletek egy részét. Ezután a Sex Pistols menedzselése következett, ahová a nihilista frontembert, Johnny Rottent szerződtette. Az ellentmondásos kislemez, mely a királynő uralkodásának évfordulóján jelent meg, jellemző McLaren megbotránkoztató taktikájára "God Save the Queen". A promóciós csónakút végén a Parlament előtti letartóztatása további hírnevet szerzett neki.
McLaren szólistaként is fellépett, kezdetben a hiphop és a világzene népszerűsítőjeként, majd később a funk, a diszkózene, a tánc-divat valamint az opera és a kortárs elektronikus zenei formák változatos összeelegyítésével vonta magára a figyelmet.
Élete utolsó éveit Párizsban és New Yorkban töltötte. Hashártya-áttétes rákban halt meg egy svájci kórházban.
Arra a vádra, hogy olcsó piaci trükkökkel népszerűsíti a kultúrát, azt válaszolta, hogy reméli ez a vád igaznak bizonyul.