McLaren MP4-30 | |
Gyártási adatok | |
Versenysorozat | Formula–1 |
Gyártó | McLaren |
Előző | McLaren MP4-29 |
Következő | McLaren MP4-31 |
Műszaki adatok | |
Vázszerkezet | szénszálas kompozit szerkezet |
Első felfüggesztés | szénszálas keresztlengőkaros nyomórudas |
Hátsó felfüggesztés | Mint az előző |
Motor | Honda RA615H 1.6 L V6 turbómotor |
Váltó | McLaren 8 fokozatú sebességváltó, plusz egy hátrameneti fokozat kézi működtetéssel |
Tömeg | 702 kg |
Üzemanyag | Esso |
Gumik | Pirelli |
Versenyeredmények | |
Csapat(ok) | McLaren-Honda |
Pilóták | 14. Fernando Alonso 22. Jenson Button |
Első verseny | 2015-ös Formula–1 ausztrál nagydíj |
Utolsó verseny | 2015-ös Formula–1 abu-dzabi nagydíj |
Futott versenyek | 19 |
Győzelmek | 0 |
Dobogós helyezések | 0 |
Edzéselsőségek | 0 |
Leggyorsabb körök | 0 |
A McLaren MP4-30 egy Tim Goss és Neal Oatley által tervezett Formula–1-es versenyautó, mely a 2015-ös Formula–1 világbajnokság során volt a McLaren-csapat autója. Az autókat a kétszeres világbajnok, a csapathoz nyolc év után visszatérő Fernando Alonso,[1] és az egyszeres világbajnok Jenson Button vezették, illetve egy verseny erejéig a tesztpilótává visszaminősített Kevin Magnussen. Ez volt az 1992-es McLaren MP4/7A óta az első Honda-motoros McLaren.[2]
Eredetileg a "zéró méretű", a lehető legkeskenyebbre tervezett hátsó része volt az autó legérdekesebb része, melyet azért terveztek így, hogy a Honda-motor magasabb hőmérsékletesen működhessen.[3] Hamarosan azonban kiderült, hogy az autó aerodinamikailag nem a legjobb, a motor pedig egyenesen katasztrófa, és a csapat történetének addigi mélypontját hozta el. Legjobb eredményük egy ötödik hely volt a Magyar Nagydíjon, összesen gyűjtött 27 pontjuk pedig mindössze a kilencedik helyre volt jó a világbajnoki pontversenyben. A bajnokságban Button tizenhatodik, Alonso tizenhetedik lett, Magnussent pedig nem is rangsorolták, mert az egyetlen versenyén, amelyre nevezték, nem tudott rajthoz állni. A technikai problémák miatti meghibásodások és motorcserék állandóak voltak az év során, melynek főbb okai a McLaren és a Honda közti kommunikációs nehézségek voltak, az, hogy a Honda alábecsülte a motorfejlesztéshez szükséges új technológiák fontosságát, és ennek köszönhetően a motor tervezése során is kritikus hibákat vétettek.[4][5]