Back ميثانية رزمية آكلة الخلات Arabic ميتانيه رزميه آكلة الخلات ARZ Methanosarcina acetivorans Catalan Methanosarcina acetivorans Czech Methanosarcina acetivorans English Methanosarcina acetivorans Spanish Methanosarcina acetivorans French Methanosarcina acetivorans Galician Methanosarcina acetivorans ID Methanosarcina acetivorans Russian
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| ''Methanosarcina acetivorans'' Sowers et al. 1986 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Methanosarcina acetivorans C2A témájú rendszertani információt. |
A Methanosarcina acetivorans a Methanosarcinaceae családba tartozó metántermelő Archaea faj. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek.
A Methanosarcina acetivorans sokoldalú metántermelő mikroorganizmus, változatos környezetekben él, például olajkutakban, hulladéklerakóban, mélytengeri hidrotermális kürtőknél, és a hínárágy alatti oxigénhiányos üledékben. Ez a faj (és a Methanosarcina nem többi tagja) a baktériumok között egyedülálló módon a metánképzés mindhárom anyagcsereútját képesek alkalmazni.[1] Mint a Methanosarcina nem többi tagja képes többsejtű telepekben nőni és sejtdifferenciálódást mutat, ami egyedülálló az archeák között. A genomja a legnagyobb ismert archaea genom.[2]
James Ferry és Christopher House 2006-ban felfedezték, hogy egy korábban ismeretlen anyagcsereutat is használ, hogy a szén-monoxidot metánná és ecetsavvá metabolizálja a jól ismert foszfotranszacetiláz (PTS) és a acetát-kináz (ACK) enzimek segítségével. Ez szerintük talán az ősi mikrobák által használt első anyagcsereút lehet.
Ugyanakkor vas-szulfidot tartalmazó ásványok jelenlétében (amelyek az ősi környezetre lehettek jellemzőek), az ecetsavat kéntartalmú acetát-tioészterré konvertálja. A fenti enzimek segítségével az ősi baktériumok az acetát-tioészter ecetsavvá való visszaalakításával kémiai energiához juthattak adenozin-trifoszfát formájában. Az ACK közvetlenül is képes katalizálni az ATP szintézisét. Az ATP generálásának egyéb módszerei jóval bonyolultabbak, több enzim közreműködését és membránokon keresztüli ionáramlásokat igényelnek.