Michael Faraday

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Michael Faraday
Életrajzi adatok
Született	1791. szeptember 22. Newington Butts
Elhunyt	1867. augusztus 25. (75 évesen) Hampton Court
Sírhely	Highgate temető
Ismeretes mint	az egyik legnagyobb kísérletező
Nemzetiség	brit
Házastárs	Sarah Barnard
Szülei	Margaret Hastwell James Faraday
Pályafutása
Tudományos fokozat	tiszteletbeli fokozat (1832, Oxfordi Egyetem)
Szakmai kitüntetések
Copley-érem (1832 és 1838) Royal-érem (1835 és 1846) Rumford-érem (1846)
Hatással volt	Humphry Davy William Thomas Brande
Michael Faraday aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Faraday témájú médiaállományokat.

Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja. Az elektrotechnika nagy alakja, aki magát természetfilozófusnak tartotta, jelentősen hozzájárult az elektromágnesség és az elektrokémia fejlődéséhez.

Ő találta fel a később Bunsen-égő néven ismertté vált hőforrás első változatát.

A történelem egyik legnagyszerűbb tudósának tartják. Néhány tudománytörténész szerint a természettudomány legnagyobb kísérletezője volt. Kísérletei lehetővé tették az elektromosság műszaki felhasználását.

Róla kapta nevét:

• az árnyékolástechnikai Faraday-kalitka (elektromágneses hatást kizáró tér),
• a kapacitás SI egysége, a farad, valamint
• a Faraday-állandó, ami egy mól elektron töltése (kb. 96 485 coulomb).

Faraday induktivitástörvénye úgy szól, hogy amikor egy mágneses mező időben változik, elektromos mezőt gerjeszt.

Faraday a Fullerian Professor of Chemistry címet viselte a Royal Institution of Great Britainben.