Miskolc

Miskolc
Bal fentről az óra járásával megegyezően: Avasi kilátó, Diósgyőri vár, Széchenyi utca, Miskolci Nemzeti Színház, Barlangfürdő, Herman Ottó Múzeum, Miskolci Egyetem, Lillafüredi Palotaszálló
Miskolc címere Miskolc zászlaja
Becenév: Acélváros,[1] Nyitott kapuk városa[2]
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület-Fidesz-KDNP)[3]
Jegyző	-
Irányítószám	3500–3549
Körzethívószám	46
Testvértelepülései	Lista Aschaffenburg Aszan Burgasz[4] Cleveland Katowice Kassa Ostrava Tampere[5] Valenciennes Vologda Kayseri Dnyipro[6] Krivij Rih[7]
Népesség
Teljes népesség	143 502 fő (2024. jan. 1.)[8]
Népsűrűség	623 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	131 m
Terület	236,67 km²
Földrajzi nagytáj	Északi-középhegység[9]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′48.1, 20.78333333333348.100000°N 20.783333°EKoordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′48.1, 20.78333333333348.100000°N 20.783333°E
Miskolc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése.^[10] Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és a Miskolci járás székhelye.^[11] A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után, agglomerációval együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb,^[12] illetve a második legnagyobb belterülettel/beépített területtel rendelkező város Magyarországon Budapest után.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult.

Miskolc Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. A hagyományos nehézipari és élelmiszeripari ágazatok mellett ma már jelentős szerephez jutnak a modern elektronikai, járműipari és vegyipari cégek is a város gazdaságában. Számos innovációs klaszter is működik a városban.

Miskolc ambíciója, hogy részben a helyi nagy múltú egyetem tudományos alapjaira építve, részben a már letelepedett nagyvállalatok műszaki hátterére alapozva, a térség kutató-fejlesztő központja legyen.

A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a Miskolctapolca Barlangfürdő, a Diósgyőri vár, a lillafüredi Palotaszálló és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a vármegye és környéke gazdasági, oktatási, kulturális központja. Miskolc város napja: május 11.

1. ↑ Archivált másolat. [2019. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 6.)
2. ↑ https://index.hu/info/2014/08/11/kazincbarcika_a_szines_varos/
3. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 24pmvál nevű lábjegyzeteknek
4. ↑ https://www.burgas.bg/bg/pobratimeni-gradove-1
5. ↑ https://www.tampere.fi/en/organisation/international-affairs/twin-cities
6. ↑ http://oblrada.dp.gov.ua/wp-content/uploads/2017/08/%D0%98%D0%BD%D0%B2%D0%B5%D1%81%D1%82%D0%B8%D1%86%D1%96%D0%B9%D0%BD%D0%B8%D0%B9-%D0%BF%D0%B0%D1%81%D0%BF%D0%BE%D1%80%D1%82-%D0%94%D0%BD%D1%96%D0%BF%D1%80%D0%BE%D0%BF%D0%B5%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%B2%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D1%97-%D0%BE%D0%B1%D0%BB%D0%B0%D1%81%D1%82%D1%96_08-08-min.pdf
7. ↑ https://spilkuisia.kr.gov.ua/nadzvychajnyj-ta-povnovazhnyj-posol-cheskoyi-respubliky-v-ukrayini-radek-peh-na-zustrichi-z-golovoyu-rady-oborony-mista-oleksandrom-vilkulom-kryvyj-rig-najbilsh-vazhlyve-misto-ne-lysh/
8. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
9. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
10. ↑ Magyarország.hu. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 21.)
11. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja
12. ↑ A KSH honlapja az agglomerációról. [2006. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 10.)