A morfolino, más néven morfolinooligomer vagy foszforodiamidát-morfolino oligomer (PMO) a molekuláris biológiában a génexpresszió módosításához használt oligomertípus. Szerkezete metilénmorfolingyűrűkből foszforodiamidát csoportokkal összekapcsolt DNS-bázisokból áll. A morfolinók akadályozzák más molekulák hozzáférését az RNS bázispárosodási felszínének kis (kb. 25 bázis) szakaszához férést akadályozzák. A fordított genetika használja a génfunkció csökkentésére.
E cikkben csak a morfolino antiszensz oligomerek vannak tárgyalva, melyek nukleinsav-analógok. A morfolino elnevezés más kémiai nevekben is előfordulhatnak morfolingyűrűs vegyületekre utalva. A más morfolinszármazékokkal való összetévesztés elkerülése végett az oligomereket gyakran nagybetűvel („Morpholino”) írják a márkanevekhez hasonlóan, de ennek használata nem egységes. A morfolinooligomereket gyakran PMO-nak nevezik, különösen az orvosi irodalomban. A vivo-morfolinók és a PPMO a morfolino módosított változatai további csoportokkal a sejtekbe lépés könnyítésére.
A génknockdown egy gén expressziója csökkentésével érhető el. Fehérjekódoló gének esetén ez a megfelelő fehérje mennyiségének csökkentésével jár. A génknockdown a fehérje funkciójának megismerésére használt módszer, mely egy exon kiesését okozza a fehérjekódoló RNS-átiratból, segítve az általa kódolt fehérjerészlet megismerését vagy a fehérjeműködést is csökkentheti. E molekulákat számos modellszervezetben használták, például egerekben, zebradánióban, karmosbékákban és tengerisünökben.[1] A morfolinók a pre-mRNS splicingját is módosíthatják[2] vagy a miRNS érését és aktiválását is gátolhatják.[3] A morfolinók RNS-célzását és sejtekbe adását 2016-ban kutatták folyóiratban,[4] 2017-ben könyvben.[5]
A morfolinók fontosak a gyógyszerészetben bizonyos patogének, például baktériumok[6] vagy vírusok,[7] illetve genetikai betegségek ellen.[8] A morfolinoalapú eteplirszent gyorsított eljárásban fogadta el a US Food and Drug Administration 2016 szeptemberében bizonyos Duchenne-izomdisztrófia-okozó mutációk kezelésére,[9] azonban a folyamatot vitatták. Más morfolinoalapú gyógyszerek, például a golodirszen, viltolarszen és a kaszimerszen 2019–2021 közt lettek elfogadva Duchenne-izomdisztrófiára.[10][11][12]