Neues Museum | |
Új Múzeum | |
A múzeum nyugati homlokzata 2009-ben | |
![]() | |
Település | Berlin-Mitte |
Cím | Berlin, Múzeum-sziget |
Építési adatok | |
Építés éve | 1843–1855 |
Megnyitás | 1855 (2009) |
Rekonstrukciók évei | 1999–2009 |
Építési stílus | kései klasszicista |
Felhasznált anyagok | vas, tégla, kő |
Védettség | UNESCO Kulturális védettség II, IV (1999) |
Építész(ek) | Friedrich August Stüler David Chipperfield |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | Az Ókori Egyiptom és az őskor múzeuma |
Alapadatok | |
Magassága | 31 m |
Alaprajz | paralelogramma |
Hosszúsága | 105 m |
Szélessége | 40 m |
Egyéb jellemzők | |
Emeletek száma | 2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Neues Museum weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Neues Museum témájú médiaállományokat. | |
A berlini Neues Museum (magyarul Új Múzeum) a Múzeum-szigeten található késői klasszicista épület, a 19. századi múzeumépítészet egyik legjelentősebb alkotása, Karl Friedrich Schinkel tanítványának, Friedrich August Stülernek a fő műve.[1] (Stüler tervezte a Magyar Tudományos Akadémia budapesti épületét is.) 1843–1855 között épült. Nevét az 1830-ban megnyitott Királyi Múzeumhoz viszonyítva kapta, amely utóbbit aztán át is kereszteltek Altes Museumnak (Régi Múzeum). Az ipari építészeti eljárások és a vaskonstrukciók alkalmazásával a Neues Museum az építészet történetének is fontos emlékévé vált.
Amikor 1830-ban Schinkel múzeuma, a későbbi Altes Museum a mai Múzeum-szigeten elterülő park északi oldalán megnyitotta kapuit, kiállítóhelyei máris kevésnek bizonyultak a gyorsan növekvő berlini múzeumi gyűjtemények számára. Ezért 1834-ben megvásároltak néhány telket még a szigeten további építkezések számára. Frigyes Vilmos trónörökös, aki nem lebecsülendő építészi tehetséggel rendelkezett, néhány vázlatot is készített a leendő Múzeum-sziget beépítéséhez.
Amikor IV. Frigyes Vilmosként Poroszország trónjára lépett, utasította a Királyi Múzeumok főigazgatóját, hogy kezdje meg a tervek konkretizálását egy új múzeum építésére. A tervezési munkákkal Friedrich August Stülert bízták meg, aki azt az elvet vallotta, hogy egy épület, amely művészi alkotásoknak ad majd helyet, maga is művészi alkotás kell legyen.