Nuri | |
![]() | |
Alapítás | i. e. 664 |
Ország | ![]() |
Terület | 0,17 km² |
Világörökség-azonosító | 1073-003 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nuri témájú médiaállományokat. |
Nuri piramisairól ismert régészeti hely Szudán északi felén, a Nílus déli partján. Szanamtól 15 km-re északra, Dzsebel Barkaltól 10 km-re fekszik. A hely a világörökségi Napata régió régészeti helyszíneihez tartozik; Napatának, a núbiai Kusita Királyság első fővárosának a királyi nekropolisza. Az ókori kusita uralkodók 74 romos piramisa található itt az azonos nevű Nuri falutól fél km-re, a homoksivatag szélén.
Az első király, aki itt piramist épített, Taharka volt a Kr. e. 7. században. Az övé a legnagyobb piramis, a Nuri 1, amely 40–50 méter magas volt. Egyedi abból a tekintetből is, hogy ez az egyetlen núbiai piramis, amely két lépcsőben épült.[1]
Taharka utódját, Tantamanit el-Kurruban temették el, de rajta kívül minden núbiai királyt és számos királynét is ide temettek, egészen Nasztaszenig (Nuri 15 sír).[2] A Nuriban található núbiai piramisok általában kisebbek az egyiptomi piramisoknál, de általában sokkal nagyobbak voltak, mint az el-kurruiak; elérték a 20–30 méteres magasságot.[3] Nagy részük ma romos állapotú, de az ide eltemetett uralkodók temetkezési kellékeinek jelentős részét több piramisban is megtalálták. A keresztény időkben templom épült itt,[4] melyhez számos régi követ, köztük több sztélét is felhasználtak a piramisokból.
Az első ásatásokat George A. Reisner amerikai régész vezetésével 1917-ben végezték.
Nuri piramisai 2003 óta a Napata régió többi helyszínével az UNESCO kulturális világörökségének része.