OLED

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: a belső linkeket pótolni kellene

Az OLED (szerves fénykibocsátó dióda – organic light-emitting diode) egy speciális LED technológia, amelynek lényege, hogy a fénykibocsátásért felelős elektrolumineszcens réteg egy szerves vegyületből áll, amely elektromos áram hatására világít. Ez a réteg szerves félvezető anyagból készül, és két elektróda – az anód és a katód – között helyezkedik el. A fény hatékony kijutása érdekében az egyik elektróda általában átlátszó, leggyakrabban indium-ón-oxid (ITO) bevonattal ellátott üveg vagy műanyag. Az OLED technológia egyedülálló tulajdonságai révén forradalmasította a kijelzők és világítási rendszerek világát, különösen az energiahatékonyság és a dizájn szempontjából.

Az OLED-eket két fő csoportba soroljuk aszerint, hogy milyen típusú szerves anyagokat használnak: a kis molekulákon alapulókat és a polimereket alkalmazókat. Emellett a képpontvezérlés módja szerint megkülönböztetünk passzív mátrixú (PMOLED) és aktív mátrixú (AMOLED) változatokat. Az AMOLED technológia esetében egy vékonyréteg-tranzisztorokat tartalmazó hátlap biztosítja az egyes képpontok precíz ki- és bekapcsolását, ami lehetővé teszi a nagyobb felbontású és méretű kijelzők gyártását. Az OLED kijelzők egyik legnagyobb előnye a hagyományos folyadékkristályos (LCD) technológiával szemben, hogy nem igényelnek háttérvilágítást. Ez nemcsak vékonyabb és könnyebb konstrukciót eredményez, hanem kiemelkedő kontrasztarányt is biztosít, hiszen a fekete színt a képpontok teljes kikapcsolásával, minimális energiafelhasználással jelenítik meg. Ugyanakkor hátrányuk, hogy a szerves anyagok korlátozott hővezetése miatt a maximális fényerősségük alacsonyabb lehet az LCD-knél, ami bizonyos alkalmazásokban kihívást jelenthet. Az OLED-ek napjainkban egyre szélesebb körben terjednek el: megtalálhatók televíziókban, monitorokban, valamint kisméretű, hordozható eszközök – például mobiltelefonok, PDA-k és okosórák – kijelzőiként, sőt, újabban nagy felületű világítási megoldásokban, például modern épületek belső tereiben is alkalmazzák őket.