Okinavai nyelv 沖縄口/ウチナーグチ Uchinaaguchi | |
Beszélik | Okinava (sziget), Japán |
Terület | Okinava (sziget) |
Nyelvcsalád | Japán Rjúkjúi Észak-rjúkjúi |
Írásrendszer | Okinavai Rómadzsi Japán |
Nyelvkódok | |
ISO 639-3 | ryu |
![]() | |
Dél-közép okinavai, avagy Suri-Naha | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz 沖縄口/ウチナーグチ Uchinaaguchi témájú médiaállományokat. |
A közép-okinavai, vagy egyszerűen okinavai nyelv (沖縄口/ウチナーグチ Uchinaaguchi [ʔut͡ɕinaːɡut͡ɕi]) egy észak-rjúkjúi nyelv, amit főként Okinava szigetének déli részén beszélnek, beleértve a körülötte lévő szigeteket is (Keremán, Kumedzsimán, Tonakin, Agunin) és még több kicsi periferikus szigeten. A közép-okinavai megkülönbözteti magát az észak-okinawaitól, melyet önállóan osztályozunk, mint a kunigami nyelvet. Az UNESCO Atlas of the World's Languages in Danger február 2009-es kezdete óta mindkettő nyelvet veszélyeztetettként tartja számon. Bár az okinavai számos dialektust foglal magában,[1] a suri-nahai változatot ismerik el alapként,[2][3] mert a Rjúkjú Királyság hivatalos nyelvként használta Só Sin király (1477–1526) uralkodása óta. Ezenfelül, mivel a Suri főváros az uralkodói palota köré épült, az a nyelv vált irodalmi és regionális szabvánnyá, amit az uralkodói bíróság használt, így a nyelv dalokon és verseken keresztül virágzott ebben az időszakban.
Japánon belül az okinavaira gyakran nem nyelvként gondolnak, hanem dialektusként (沖縄方言 Okinava hógen), vagy még pontosabban közép- és dél-okinavai dialektusként (沖縄中南部諸方言-Okinava Csúnanbu So hógen). Az okinavai nyelv beszélői nyelvcserén mennek keresztül – japánra váltanak, mivel a nyelvhasználat egységessége Okinaván ma is messze van a stabiltól. Az okinavai a standard japán nyelvbe asszimilálódik a két nyelv hasonlósága miatt. – Szabványosított és központosított oktatási rendszer, a média, az üzletkötés és a fővezetőkkel való kapcsolattartás.[4] Az okinavait még mindig sok idős beszéli, rajtuk kívül a zenével, turistaműsorokkal, színdarabokkal tartják életben. Ezek tükrözik a helyi szokásokat és modort.[5]