PHP

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A PHP rövidítés egyben a Fülöp-szigeteki peso valutakódja.

PHP
Paradigma	imperatív programozás funkcionális programozás objektumorientált programozás procedurális programozás reflective programming
Jellemző kiterjesztés	php phar
Megjelent	1995. június 8.
Tervező	Rasmus Lerdorf
Fejlesztő	Rasmus Lerdorf Andi Gutmans PHP Group Zend Technologies Zeev Suraski
Utolsó kiadás	8.4.0 RC4 (release candidate version, 2024. november 7.)[1] 8.4.3 (stabil verzió, 2025. január 17.)[2]
Dialektusok	Zend Engine, HHVM, Phalanger, Quercus, Project Zero, Parrot
Hatással volt rá	C++ Perl C Java Tcl HTML Java Script
Befolyásolt nyelvek	Falcon, Hack
Operációs rendszer	Unix-szerű rendszer Microsoft Windows
Licenc	PHP Licenc
Weboldal

A PHP egy általános szerveroldali szkriptnyelv dinamikus weblapok készítésére. Az első szkriptnyelvek egyike, amely külső fájl használata helyett HTML oldalba ágyazható. A kódot a webszerver PHP feldolgozómodulja értelmezi, ezzel dinamikus weboldalakat hozva létre.^[3] Rasmus Lerdorf 1995-ben indította útjára. Ma a The PHP Group tartja fenn és fejleszti.^[4] A PHP szabad szoftver, de licence nem csereszabatos a GNU licenccel, mivel megkötéseket tartalmaz a PHP név használatára.^[5]

A PHP születésekor csupán egy makrókészlet volt személyes honlapok karbantartására. Innen jön az eredeti név is: Personal Home Page Tools.^[6] A rövidítés jelentése később PHP: Hypertext Preprocessor lett, így rekurzívvá vált.^[7][8] Később a PHP képességei bővültek, így egy önállóan használható programozási nyelv alakult ki, amely képes nagyméretű webes adatbázisalapú alkalmazások működtetésére is.

A PHP nyelv népszerűsége képességeinek bővülésével folyamatosan nőtt. A NetCraft elemző cég felmérései szerint a PHP-t 1999 novemberében több mint 1 millió kiszolgálón használták. Ez a szám 2001 szeptemberére 6 millióra ugrott, 2003 októberében pedig már állítólag 14 millió gépre telepítették a PHP-t. A SecuritySpace.com szerint a PHP az Apache legnépszerűbb modulja, a mod_ssl-t, a perl modult és a FrontPage-et is maga mögé utasítva. 2007 áprilisában több, mint 20 millió honlap és 1 millió szerver használta.^[9]

A hagyományos HTML lapokkal ellentétben a kiszolgáló a PHP-kódot nem küldi el az ügyfélnek, hanem a kiszolgáló oldalán a PHP-értelmező motor dolgozza fel azt. A programokban lévő HTML elemek érintetlenül maradnak, de a PHP kódok lefutnak. A kódok végezhetnek adatbázis-lekérdezéseket, létrehozhatnak képeket, fájlokat olvashatnak és írhatnak, kapcsolatot létesíthetnek távoli kiszolgálókkal. A PHP-kódok kimenete a megadott HTML elemekkel együtt kerül az ügyfélhez.

A PHP-t parancssori alkalmazásként is telepítik, így alkalmas parancsfájlok készítésére. Számos rendszergazda automatizálási célokra is a PHP-t használja, pedig ezt a feladatot hagyományosan Perl- vagy shell scriptekkel oldották meg.^[3]

1. ↑ PHP 8.4.0 RC4 available for testing, 2024. november 7. (Hozzáférés: 2024. november 20.)
2. ↑ Version 8.4.3, 2025. január 17. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
3. ↑ ^{a b} Introduction: What can PHP do?. PHP Manual. (Hozzáférés: 2009. március 5.)
4. ↑ History of PHP and related projects. The PHP Group. (Hozzáférés: 2008. február 25.)
5. ↑ GPL-Incompatible, Free Software Licenses. Various Licenses and Comments about Them. Free Software Foundation. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
6. ↑ History of PHP. php.net
7. ↑ PHP Manual: Preface, www.php.net
8. ↑ PHP.net General FAQ
9. ↑ Usage Stats for April 2007. (Hozzáférés: 2008. július 7.)