Palhe ( ) | |
megszűnt | |
698 – 926 | |
Palhe ( ) területe 830 körül | |
Általános adatok | |
Fővárosa | Tongmo ( )-hegy (698–742) központi főváros (742–756) felső főváros (756–785) keleti főváros (785–793) felső főváros (793–926) vagy öt főváros rendszere (720–926)[1] |
Népesség | ~500 000[2] fő |
Hivatalos nyelvek | kogurjo ( ) nyelv mandzsu-tunguz nyelvek |
Vallás | buddhizmus[3][4] |
Kormányzat | |
Államforma | monarchia |
Uralkodó | király (lista) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Palhe ( ) témájú médiaállományokat. |
Átírási segédlet | |
Palhe | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 渤海 |
Mandarin pinjin | Bóhǎi |
Magyaros | Pohaj |
Koreai átírás | |
Hangul | 발해 |
Handzsa | 渤海 |
McCune–Reischauer | Parhae |
Átdolgozott | Balhae |
Palhe ( ) (698–926) többnemzetiségű államalakulat volt Mandzsúria, a Koreai-félsziget és Oroszország távol-keleti részén.[5] Kogurjói ( ) menekültek és a malgal nép tagjai hozták létre 698-ban.[6][7] Lakosságát a kogurjóiak ( ) és malgalok mellett kitajok és evenkik alkották.[8]
Virágzó állammá vált, jelentős haderővel rendelkezett, a japánokkal is kereskedett, a szomszéd államokkal azonban nem volt jó a viszonya.[6][9] Kultúrájára nagy hatással volt a kínai kultúra, többek között a törvénykezést, az államszervezet berendezkedését és az irodalmat is kínai mintára alakították ki.[9]
A 8. században a királyság határa elérte az Amur folyót, majd a 9. század elején tovább terjeszkedett a mai oroszországi területekre is. Ekkor élte fénykorát, majd fokozatosan a belső viszályok és a kitaj támadások következtében megbomlott az egysége.[6] 926-ban a kitaj Liao-dinasztia végül bekebelezte.[7]