Paracelsus

Paracelsus
SzületettPhilippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim
1493. november 10.[1]
Einsiedeln
Elhunyt1541. szeptember 24. (47 évesen)[1]
Salzburg
ÁlneveParacelsus
Állampolgárságasvájci
SzüleiNN
Wilhelm Bombast von Hohenheim
Foglalkozása
Tisztségeprofesszor
Iskolái
SírhelyeTomb of Paracelsus
A Wikimédia Commons tartalmaz Paracelsus témájú médiaállományokat.

Paracelsus (született Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim) (Einsiedeln, Schwyz, 1493 körül – Salzburg, 1541. szeptember 24.) svájci orvos, asztrológus, laikus teológus, alkimista, ezoterikus bölcselő, természettudós, polihisztor.[2][3][4] Korában főleg orvosként ismerték; a 16. század második fele óta az egyik leghíresebb európai orvos.[5] Okkultistaként és jósként is jelentős hatása volt, ilyen témájú írásait főleg a rózsakeresztesek tanulmányozták a 17. században.

Élete állandó vándorlásban telt, sok helyen ismerték, csodaorvosnak tartották. Értékelése a történelem folyamán sok változáson ment keresztül; egy időben az alkímia tipikus képviselőjét, sőt néha szélhámost láttak benne, a modern korban munkásságát mind az orvostudomány, mind a filozófia történetében nagy jelentőségűnek tartják.[6]

A jatrokémia megalapítója[7] és az orvostudomány megújítója,[8] aki annak részévé tette a sebészetet, amelyet addig nem annyira az orvosok, mint inkább a borbély-felcserek gyakoroltak.[9] Tanításai csak 20 évvel halála után váltak jelentőssé az orvostudomány fejlődésében, amikor egy Paracelsus iskola alakult meg Bázelban.[10] Követőit paracelsistákként emlegették.

Saját kortársai rendkívül kibírhatatlan, de igen nagy tudású embernek ábrázolták.[11] Közismert nevét csak később, 1529 körül, Celsus római orvos nyomán vette fel, jelentése „Celsus felett álló”.[12]

  1. a b Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929
  2. [ttp://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1493_november_11_paracelsus_szuletese/ 1493. november 11. Paracelsus születése]. rubicon.hu. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  3. Allen G. Debus: Paracelsus and the medical revolution of the Renaissance, A 500th Anniversary Celebration from the National Library of Medicine, 1993, 3. o.
  4. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Britannica nevű lábjegyzeteknek
  5. Borzelleca, Joseph F. (2000. január 1.). „Paracelsus: Herald of Modern Toxicology” (angol nyelven). Toxicological Sciences 53 (1), 2–4. o. DOI:10.1093/toxsci/53.1.2. ISSN 1096-6080. 
  6. Uj Idők Lexikona 19-20. Paracelsus (1941)
  7. Kiss Ferenc, Szabó Árpád: TUDOMÁNY- ÉS KÖRNYEZETTÖRTÉNET (PDF). Nyíregyázi Egyetem, 202
  8. A mágikus orvostudomány mestere: 465 éve halt meg Paracelsus. Múlt-kor történelmi magazin, 2006. szeptember 27. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
  9. L. Menyhért László: Okkult tudományok kézikönyve
  10. Friedrich Dobler: Die chemische Fundierung der Heilkunde durch Theophrastus Paracelsus: Experimentelle Überprüfung seiner Antimonpräparate. 1957, S. 76 f.
  11. A világ leghihetetlenebb gyógyulásai, 147. o., 1997, Android
  12. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) E.com nevű lábjegyzeteknek

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne