Patera

A patera (görögül phiale) egy ókori kerámia- vagy fémcsésze, amelyet az áldozati szertartás során használtak folyadék öntésére. Általában tál alakú, vagy sekély kupa nyúlvánnyal, amely fogantyúul szolgált. A felhasznált folyadék többnyire bor vagy tej volt, amelyet az áldozat fejére, vagy az oltárra locsoltak belőle. A leggyakoribb bemutatott vértelen áldozat az italáldozat volt (libatio), bor, víz, méz, tej és olaj; a bor gyakran az égő áldozat kiegészítő részeként is szolgált, hogy az isten az ételen kívül italt is kapjon. A legtöbb istennek tiszta bort áldoztak, viszont a múzsák, nimfák, fúriák és Aphrodité italáldozatain tilos volt a bort használni.^[1]

1. ↑ Ókori lexikon - Áldozás, mek.oszk.hu