Pelagianizmus

A pelagianizmus Pelagius által alapított keresztény teológiai álláspont, amely szerint az eredendő bűn nem szennyezte be az emberi természetet és az embereknek isteni kegyelemből képességük van az emberi tökéletesség elérésére.

Pelagianus védelmezte az akarat szabadságát a manicheizmussal szemben, ellene mondott a fatalizmusnak és az eredendő bűn elkerülhetetlen végzetként való felfogásának. [1]

Bár a pelagianizmus jelentős támogatottsággal bírt a kortárs keresztény világban, különösen a római elit és a szerzetesek körében, Ágoston és támogatói támadták, akik ellentétes nézeteket vallottak a kegyelemről, az eleve elrendelésről és a szabad akaratról. A vele szembe folytatott, újra meg újra ismétlődő eljárások - melynek sorát Ágoston feljelentése nyitotta meg - némi huzavona után Pelagianus és követőinek (a pelagiánusok) elítéléséhez és kiközösítéséhez vezettek.

Több zsinat is határozottan elítélte a pelagianizmust és a római katolikus egyház és az ortodox kereszténység pedig azóta is eretnekségnek tekinti.

lásd még: Pelagius tanai
  1. Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne