Pentium M | |
Gyártás | 2003. március 12. – 2008. augusztus 8. |
Tervező | Intel |
Gyártó | Intel |
Max CPU órajel | 900 MHz – 2,26 GHz |
FSB sebességek | 400 MT/s – 533 MT/s |
Gyártás technológia méret | 130 nm, 90 nm |
Utasításkészlet | MMX, SSE, SSE2 |
Mikroarchitektúra | P6 változat |
Magok száma | 1 |
Magok nevei | Banias Dothan |
L2 gyorsítótár | 1 MiB (Banias) 2 MiB (Dothan) |
Tokozás | FC-PGA2, 478 láb |
Foglalat | Socket 479 |
Tranzisztorok száma | kb. 140 000 000 (Dothan) |
Előd | Pentium III |
Utód | Intel Core |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pentium M témájú médiaállományokat. |
A Pentium M márkanév az Intel egymagos x86 mobil mikroprocesszoraira vonatkozik amelyek az Intel P6 mikroarchitektúra módosított változatával készültek. Bevezetésük 2003 márciusában történt, egyidőben a Pentium 4 processzorok aranykorával az asztali PC piacon.
Ezek a processzorok egy újabb Centrino márka, a Centrino Carmel platformon belül kerültek felhasználásra. A Pentium M processzorok maximális thermal design power (TDP) értéke 5–27 W, modelltől függően, ezeket a processzorokat laptopokban tervezték felhasználni, innen az "M" mint "mobile" jelzés.
Ez a típus a legutolsó Pentium III típusú processzorok továbbfejlesztésével alakult ki, amelyhez hozzáadták a Pentium 4 processzor front-side bus (FSB) interfészét, javított utasításdekódoló és kibocsátó előfeldolgozó részt kapott, javították az elágazás-előrejelzést (branch prediction), SSE2 támogatást kapott és jóval nagyobb gyorsítótárat. Az első Pentium M–márkájú CPU neve Banias volt, ezt a Dothan követte. A Pentium M-márkájú processzorokat az Core-márkájú kétmagos, módosított mikroarchitektúrájú Yonah mobil CPU-k követték.