Perec

Kívül ropogós, a sós és belül foszlós bajor perec (Laugenbreze, Brezel, Brezn vagy Breze)[1][2]
Magyar sós és sajtos perecek (balra) egy utcai árus pultján
Perec ábrázolás Herradis von Landsberg: Hortus Deliciarum művéből, 1180 körül

A perec lisztből, vízből és élesztőből készült, zárt, íves alakúra formázott élelmiszer. A hagyományos perec alakja egy jellegzetes szimmetrikus forma: a hosszú tésztacsík összefonódik és aztán visszafordul önmagába, ez a speciális perechurok. Egész Európában, emellett Észak-Amerikában is népszerű pékáru.

Számos legenda és anekdota szól keletkezéséről és formájának kialakulásáról. Magyar neve német jövevényszó,[3] amely valószínűleg a latin brachium „kar” főnévből származó középkori latin bracellus összefont karokhoz hasonló sütemény nevéből ered. A perec bajorországi változata egy legenda szerint véletlenül született. Egy pék felesége éppen a műhelyt mosta fel lúgos vízzel. A pék körül lábatlankodó asszony egy óvatlan pillanatban leborította a megformázott nyers perecet, az pedig beleesett a lúgos vízbe. Az asszony azonnal kikapta a tésztát, és arra biztatta a férjét, hogy süsse ki gyorsan.[4]

  1. Így készül az eredeti – Bajor sörperec, femina.hu
  2. Die Laugenbreze verdankt ihre Entstehung einem Versehen, augsburger-allgemeine.de
  3. Német jövevényszavak a magyar nyelvben, mnytud.arts.unideb.hu
  4. Tolnainé Szabó Beáta: Gömbölyítsd - vizes tésztából készülő péksütemények tésztájának helyes feldolgozása, kepzesevolucioja.hu

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne