Pestis | |
![]() | |
Fluoreszcensen jelölt Yersinia pestis baktérium, a pestis kórokozója (200-szoros nagyításban) | |
Angolul | Plague |
Osztályozás | |
BNO-10 | A20.a |
BNO-9 | 020 |
Főbb tünetek | |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 3347 |
MedlinePlus | 000596 |
eMedicine | med/3381 |
MeSH ID | D010930 |
MeSH Name | Plague |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pestis témájú médiaállományokat. |
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.[1] Az 1894-ig gyógyíthatatlannak számító fertőzés kórokozóját a svájci Alexandre Yersin, a Pasteur Intézet mikrobiológusa hongkongi kiküldetése idején fedezte fel.[2] Főként a keleti patkánybolháról (Xenopsylla cheopis) kerülhet át emberre (Paul-Louis Simond jegyezte le elsőként a fertőzés útját, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolatot), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés).
Kutatások szerint az egymást követő hullámokban kitört pestisjárványokat okozó kórokozókat egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsáló, az óriás versenyegér (Rhombomys opimus) és a selyemút mentén közlekedő karavánok juttatták el Európába.[3][4]
A pestis Magyarországon az NNGYK-nak jelentendő betegség. Nemzetközi szinten a WHO regisztrálja és koordinálja a fertőző megbetegedések kezelését – így a pestisét is.
Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis.
Régi magyar neve a csoma vagy csuma. A szó eredete tisztázatlan, lehetséges az ómagyar csima (= csomó), illetve a talán a török eredetű çuma szóból származó román ciuma is. A 'csomó' jelentésű változat a nyirokcsomók megduzzadásával hozható összefüggésbe.[5][6]
Kirgizül, oroszul és ukránul a pestis чума, amit magyarul csumának ejtünk.