Piridin | |||
![]() Piridin | |||
IUPAC-név | Piridin | ||
Más nevek | Azabenzol Azin | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 110-86-1 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C5H5N | ||
Moláris tömeg | 79,101 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen folyadék | ||
Sűrűség | 0,9819 g/cm³, folyadék | ||
Olvadáspont | −41,6 °C | ||
Forráspont | 115,2 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | elegyedik | ||
Viszkozitás | 0,94 cP 20 °C -on | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Gyúlékony (F) Ártalmas (Xn)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R11, R20/21/22[1] | ||
S mondatok | (S2), S26, S28[1] | ||
Lobbanáspont | 21 °C | ||
LD50 | 891 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon aminok | Pikolin Kinolin | ||
Rokon vegyületek | Anilin Pirimidin Piperidin | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A piridin egy nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület. Színtelen, kellemetlen szagú folyadék. Vízzel minden arányban elegyedik, szerves oldószerekben is jól oldódik. Higroszkópos vegyület. Kitűnő oldószer. A természetben a kőszénkátrányban fordul elő. Először Anderson vonta ki állati csontok lepárlásakor keletkező csontolajból. Gyenge bázis, savakkal piridíniumsókat képez. Kiindulási anyag mezőgazdasági vegyszerek és gyógyszerek előállításánál. Fontos oldószer és reagens.