Pisdad | |
دودمان پیشدادیان Királyi dinasztia | |
![]() | |
Perzsia, Irán | |
Ország | Irán |
Nemzetiség | Perzsa |
Alapítva | Mitikus idők |
Alapító | Gajómarsz |
Utolsó tag | Garsaszp |
Rang | Sah |
Rezidencia | Amol |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pisdad témájú médiaállományokat. |
A Pisdad-dinasztia (perzsa: دودمان پیشدادیان; Pīshdād többes szám: Pīshdādiyān) uralkodócsalád a perzsa mitológiában, a Sáhnáméban és az Avesztában. Az első királyi család neve, akik Irán felett, az árják földjén uralkodtak. Részletesen a Sáhnáme, Firdauszí iráni mondákat feldolgozó eposza ismerteti.[1][2]
A Sáhnáme a dinasztia alábbi tagjait említi:[3]
Nuzárt követően az uralmat 12 évig Afrászijáb, Túrán királya gyakorolja Irán felett, Tahmászp fia Záv vagy Zou és Garsaszp között, aki Dzsamséd leszármazottja annak Zábulisztán királyának lányával való házasságából. Garsaszp, a Pisdád nemzetség utolsó királya után Kaj Kobad, és általa a Kajanid család veszi át a trónt Iránban.
Fővárosuk Amol – Nuzar, Kai Kobad, Firédún és Kai Khuszrau székhelye.[4][5]