Back Portland, Oregon Afrikaans ፖርትላንድ፣ ኦረጎን Amharic Portlond (Orēgūn) ANG بورتلاند (أوريغون) Arabic پورتلاند، اوريجون ARZ Portland (Oregón) AST Portlend (Oreqon) Azerbaijani پورتلند، اورقن AZB Портленд (Арэгон) Byelorussian Портлэнд (Арэгон) BE-X-OLD
| Portland | |||
 | |||
| Portland belvárosa a Vista híddal | |||
| |||
| Becenév: Rose City Stumptown PDX Mottó: The City that Works | |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok | ||
| Állam | Oregon | ||
| Megye | Multnomah megye | ||
| Rang | megyeszékhely | ||
| Névadó | Portland (az Amerikai Egyesült Államok városa és megyeszékhely) | ||
| Polgármester | Ted Wheeler (Demokrata Párt)[1] | ||
| Irányítószám | Lista 97086–97299 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosai | |||
| Népesség | |||
| Népesség | 652 503 fő (2020. ápr. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1887,3 fő/km²[3] | ||
| Háztartások száma | 277 142 | ||
| Egy főre jutó jövedelem | 43 811 $ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 49 m | ||
| Terület | 375,55 km² | ||
| - ebből vízi | 29,82 km² | ||
| Időzóna | |||
| Azonosítók | |||
| GNIS | |||
| GeoNames | 5746545 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°WKoordináták: é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°W | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Multnomah megyében | |||
| Portland honlapja | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Portland témájú médiaállományokat. | |||
Portland (kiejtése: pɔːrtlənd) az Amerikai Egyesült Államok Oregon állama Multnomah megyéjének székhelye, de területe Clackamas és Washington megyékbe is átnyúlik. A 2020. évi népszámláláskor 652 503 lakosa volt, ezzel az állam legnagyobb és az ország huszonhatodik legnagyobb települése. 2,5 millió lakosú agglomerációja az ország 25. legnagyobbika; az állam népességének közel fele itt él.[* 1]
Nevét a Maine állambeli Portlandről kapta.[4] Az első telepesek az 1840-es években jelentek meg az Oregon Trail nyugati végén. Vízen szállítottak, a gazdaság legfontosabb ága kezdetben a faipar volt. A huszadik század fordulóján kikötőjét a szervezett bűnözés miatt a világ egyik legveszélyesebbjének tartották. A második világháború idején jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, az 1960-as évektől[5] pedig liberális és progresszív városként, az ellenkultúra bástyájaként tartották számon.[6]
A várost a polgármester mellett négy ügyvivő irányítja, agglomerációja pedig az országban egyedüliként választott vezetőkkel rendelkezik.[7][8] Éghajlata ideális a rózsák számára, ezért a rózsák városának is becézik.[9]
- ↑ Mayor Ted Wheeler (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ 2020
- ↑ Emerson Baker: Portland as a Contested Frontier in the Seventeenth Century. In Creating Portland: History and Place in Northern New England. (angolul) Szerk. Joseph. A. Conforti. Lebanon (New Hampshire): University of New Hampshire Press. 2005. 16. o. ISBN 978-1584654490 Hozzáférés: 2024. november 3.
- ↑ Polina Olsen: Portland in the 1960s: Stories from the Counterculture. (angolul) Charleston (Dél-Karolina): The History Press. 2012. ISBN 978-1-60949-471-1 Hozzáférés: 2024. november 3.
- ↑ Peter Weber: Don’t let Portlandia ruin Portland (angol nyelven). The Week, 2015. január 9. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
- ↑ Nate Berg: The Only Elected Regional Government in the U.S. (angol nyelven). Bloomberg, 2012. március 1. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
- ↑ Jayati Ramakrishnan: Metro Council president faces challenge from longtime urban planner (angol nyelven). The Oregonian, 2022. április 27. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
- ↑ Samantha Swindler: Though the rose show and garden contest are canceled, the City of Roses is in full bloom (angol nyelven). The Oregonian, 2020. május 31. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>