Premontrei kanonokrend (Ordo Praemonstratensis) | |
![]() | |
Szent Norbert (Maarten Pepyn festménye, 1637) | |
![]() | |
Rövidítés | OPræm |
Egyéb nevek | norbertrend, fehér kanonokok |
Alapító | Szent Norbert |
Alapítva | 1120 |
Jóváhagyva | 1126 |
Típus | szerzetesrend |
Generális apát | Jos Wouters |
Székhelye | Róma, Viale Giotto 27. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Premontrei kanonokrend weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei kanonokrend témájú médiaállományokat. |
A premontrei vagy prémontrei kanonokrend (vagy norbertrend, latinul Ordo Praemontratensis, rövidítve O. PRAEM.) a katolikus egyház szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi, de átvettek a cisztercitáktól is. Fehér kanonokok néven is ismerik őket (öltözetük színe alapján). A rendet Szent Norbert 1120-ban alapította a franciaországi Laon melletti Prémontrében. 1126-ban kaptak pápai jóváhagyást, s ezután kolostorokat létesítettek Nyugat-Európa-szerte, Norbert pedig Magdeburg érseke lett. A szerzetesi közösség Szent Ferenc és Szent Domonkos előfutárának tekinthető, mivel az őket megelőzően alapított rendek a településektől távol, a világtól elzárkózva éltek, és imádkoztak. A premontreiek, monostoraikat városokban vagy forgalmas helyek közelébe építették, és a szemlélődő életformát összekötötték a papi tevékenységgel. Életmódjuk híres volt szigorúságáról, de előírásai szigorát később enyhítették.
A premontrei rendnél a nagyobb rangú kolostor (rendház) vezetője a prépost, a kisebb rangúé a perjel címet használja. A premontrei rendházakat és a hozzájuk tartozó javak összességét prépostságnak, illetve perjelségnek nevezik.