|
Pszilocibin
|
|
IUPAC-név
|
{3-[2-(Dimetilamino)etil]-1H-indol-4-il}-dihidrogén-foszfát
|
Más nevek
|
4-foszforiloxi-N,N-dimetil-triptamin
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám
|
520-52-5
|
PubChem
|
10624
|
ChemSpider
|
10178
|
|
SMILES |
---|
C[N+](C)([H])CCC1=CNC2=C1C(OP([O-])(O)=O)=CC=C2 |
|
|
InChI |
---|
1S/C12H17N2O4P/c1-14(2)7-6-9-8-13-10-4-3-5-11(12(9)10)18-19(15,16)17/h3-5,8,13H,6-7H2,1-2H3,(H2,15,16,17) |
|
InChIKey
|
QVDSEJDULKLHCG-UHFFFAOYSA-N
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet
|
C12H17N2O4P
|
Moláris tömeg
|
284,25 g/mol
|
Terápiás előírások
|
Jogi státusz
|
Schedule I (US)
|
S9 (AU)
|
Class A (UK)
|
Schedule III (CA)
|
A pszilocibin (4-foszforiloxi-N,N-dimetil-triptamin) a triptamin családba tartozó pszichoaktív alkaloid. Több gombafajban is jelen van, leginkább a Psilocybe gombák nemzetségében, mint például a Psilocybe cubensis, a Psilocybe semilanceata és a Psilocybe mexicana de izolálták egy tucatnyi más nemzetségből is (elsősorban Conocybe, Panaeolus, Stropharia nemzetségekből). Vegyészeti analízisét elsőként Albert Hofmann végezte el, és ennek során két pszichoaktív komponenst jelölt ki: a pszilocint és a pszilocibint. A pszilocin könnyen lebomlik szárításkor, vagy hő hatására, ellentétben a pszilocibinnel ami tovább megmaradhat a kiszárított gombákban. A pszilocibin kevéssé mérgező. A toxikológiai nyilvántartás szerint a 641-es értéket kapta, ami messze nem közelíti meg például a nikotin vagy az aszpirin értékét.