Publius Vergilius Maro

Publius Vergilius Maro
Egy Vergilius-kódex címoldali illusztrációja: a költő a jobb felső sarokban álmodozik és költ
Élete
Született	i. e. 70. október 15. Andes
Elhunyt	i. e. 19. szeptember 21. (50 évesen) Brundisium
Sírhely	Parco Vergiliano
Nemzetiség	római
Szülei	Magia Polla
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	eposz
Fontosabb művei	Aeneis, Bucolica, Georgica
Hatottak rá	Homérosz, Hésziodosz, Theokritosz, Ennius, Titus Lucretius Carus
Hatása	Publius Ovidius Naso, Marcus Annaeus Lucanus, Publius Papinius Statius, Dante Alighieri, Filippo Buonaccorsi, Ludovico Ariosto, John Milton, John Keats, Jorge Luis Borges
A Wikimédia Commons tartalmaz Publius Vergilius Maro témájú médiaállományokat.

Publius Vergilius Maro (Andes, Mantua közelében, i. e. 70. október 15. – Brundisium, ma Brindisi, i. e. 19. szeptember 21.) római költő, Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor epikus költője. Legismertebb művei az Aeneis című eposz, a Georgica című eposz-„tanköltemény” és a Bucolica avagy Eclogák néven ismert tíz eclogából álló bukolikus gyűjtemény.^[1]

Földműves családban született, azonban egészségi állapota lehetetlenné tette számára a fizikai munkát, ezért apja, mivel közéleti pályát szánt neki, birtokjövedelméből Cremonába, majd Rómába küldte tanulni.

A római polgárháború idején Athénba menekült, itt ismerkedett meg Horatiusszal, akivel életre szóló szoros barátságot kötött. A polgárháború véget értével visszatért Rómába, ahol Augustus császár felszólította, hogy írjon egy tankölteményt a polgárháború dúlta falusi élet leromlását megakadályozandó, amelyből minél több parasztember tanulhatja meg a szántóföld és a legelő körüli tennivalókat. A mű címe „Georgica”, azaz „paraszti dolgok” volt.

A Georgica sikeressége után Augustus császár Vergiliust bízta meg a Róma és a római nép őstörténetét magába foglaló költemény megírására, hogy kerek, hivatalosnak mondható formát nyerjen az eredettörténet, az identitásról szóló hitvallás (más kérdés, hogy a kész mű enyhén szólva is nem kínál efféle kristályos képet, inkább egy a valósághoz közelebbi, sok ellentmondásról és sok rejtett problémáról árulkodó, mélyen átélt identitásról beszél). A tíz évig íródott költemény főhőse a legendás ősapa, Aeneas volt. Vergilius nem tudta befejezni e művét, kisebb részek töredékesen maradtak fenn. 51 évesen halt meg.

1. ↑ Olyannyira ez a három számított mindenkor életműve gerincének, hogy feltételezett nápolyi sírján az epigramma második fele azt mondja: cecini pascua, rura, duces, melyben a pascua (rétek, legelők) az Eclogák, a rura (szántóföldek, vidék) a Georgica és a duces (fejedelmek) az Aeneis.