Rhythm changes

A jazzben és jazz harmonizációban a rhythm changes George Gershwin "I Got Rhythm" című művének harmóniamenetét jelenti.

Ez a forma az alapja megszámlálhatatlan (többnyire gyors tempójú) kompozíciónak. A rhythm changes rendkívül népszerű volt a swing-korszak zenészeinek körében. Ez az alapja többek között Lester Young tenorszaxofonos korszakalkotó felvételének, a "Shoe Shine Boy" című számnak, amelyet 1929-ben rögzített Count Basie-vel illetve az 1940-ben Duke Ellington által írt "Cotton Tail"-nek is.

Későbbi népszerűsége sokban köszönhető a korai bebop zenészeinek. Az "I Got Rhythm" már régen egy népszerű sztenderd volt, és azzal, hogy új melódiát írtak a meglévő közkedvelt harmóniákra (idegen szóval ezek az ún. kontrafaktok), lehetővé vált, hogy a művész kapja meg a szerzői jogokat, ahelyett, hogy a Gershwin-vagyont gyarapította volna vele.

A populáris zenében a 'rhythm changes' csak a harmóniamenet eső négy ütemét jelenti. Ez a forma határozta meg rengeteg népszerű zeneszám harmóniamenetét az ötvenes évektől napjainkig.