Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Richmond | |||
Fent: Richmond belvárosának látképe a James-folyó zuhatagjai felett. Középütt: Szent János-templom, Jackson Ward, Monument Avenue. Lent: Virginia State Capitol, Main Street Station | |||
| |||
Becenév: "RVA",[1] "River City", "Fist City"[2] Mottó: „Sic Itur Ad Astra” („Így elérjük a csillagokat”) | |||
Közigazgatási adatok | |||
Ország | Amerikai Egyesült Államok | ||
Állam | Virginia | ||
Megye | Virginia | ||
Rang | Város | ||
Alapítás éve | 1607 | ||
Névadó | Richmond (kisváros és londoni városrész) | ||
Polgármester | Levar Stoney, (D) | ||
Irányítószám | Lista 23173, 23218–23242, 23249–23250, 23255, 23260–23261, 23269, 23273–23274, 23276, 23278–23279, 23282, 23284–23286, 23288–23295, 23297–23298 | ||
Körzethívószám | 804 | ||
Testvérvárosai | |||
Népesség | |||
Népesség | 226 610 fő (2020. ápr. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 1485 fő/km² | ||
Háztartások száma | 91 005 | ||
Egy főre jutó jövedelem | 35 682 $ | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 50,7 m | ||
Terület | 162 km² | ||
- ebből vízi | 6,8 km² | ||
Időzóna | EST (UTC-5) EDT (UTC-4) | ||
Azonosítók | |||
GNIS | |||
GeoNames | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 37° 32′ 27″, ny. h. 77° 26′ 12″37.540833°N 77.436667°WKoordináták: é. sz. 37° 32′ 27″, ny. h. 77° 26′ 12″37.540833°N 77.436667°W | |||
Elhelyezkedése Virginiában | |||
[http://www.rva.gov/ Richmond honlapja] | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Richmond témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Richmond (IPA kiejtése ˈrɪtʃmənd) az Egyesült Államokban található Virginiai Nemzetközösség fővárosa. A város a Richmond nagyvárosi statisztikai terület és a Greater Richmond régió központja. Richmondot 1742-ben egyesítették, és 1871 óta megyei jogú város. A 2010-es népszámláláskor a város lakossága 204 214 fő volt;[4] 2020-ban a lakosság száma 226 610 főre nőtt,[4] így Richmond Virginia negyedik legnépesebb városa. A Greater Richmond régió lakossága 1 260 029 fő, a harmadik legnépesebb metropolisz az államban.
Richmond a James-folyó zuhatagvonalánál fekszik, Williamsburgtől 44 mérföldre (71 km-re) nyugatra, Charlottesville-től 66 mérföldre (106 km-re) keletre, Lynchburgtől 91 mérföldre (146 km-re) keletre és Washingtontól 92 mérföldre (148 km-re) délre. A Henrico és Chesterfield megyék által körülvett város az Interstate 95 és az Interstate 64 autópálya kereszteződésénél található, és az Interstate 295, Virginia State Route 150 és Virginia State Route 288 veszi körül. A főbb külvárosok közé tartozik Midlothian délnyugaton, Chesterfield délen, Varina délkeleten, Sandston keleten, Glen Allen északon és nyugaton, Short Pump nyugaton és Mechanicsville északkeleten.[5][6]
Richmond helyén korábban a Powhatan Konföderáció egyik fontos települése volt, de 1609 és 1611 között rövid időre a Jamestownból származó angol telepesek is megtelepedtek itt. A mai Richmond városát 1737-ben alapították. A város 1780-ban lett Virginia gyarmat és domínium fővárosa, Williamsburg helyébe lépve. Az amerikai függetlenségi háború idején számos nevezetes esemény történt a városban, köztük Patrick Henry "Szabadságot adjatok vagy halált" beszéde 1775-ben a Szent János-templomban, valamint a Thomas Jefferson által írt Virginia vallásszabadságról szóló statútum elfogadása. Az amerikai polgárháború idején Richmond volt a Konföderáció fővárosa. A 20. század elején a világ egyik első sikeres elektromos villamoshálózatával rendelkezett. A Jackson Ward negyed az afroamerikai kereskedelem és kultúra hagyományos központja.
Richmond gazdaságát elsősorban a jog, a pénzügyek és a kormányzat mozgatja, a belvárosban szövetségi, állami és helyi kormányzati ügynökségek, valamint jelentős jogi és banki cégek találhatók. A város ad otthont az Egyesült Államok Fellebbviteli Bíróságának, amely egyike a 13 ilyen bíróságnak, és a Szövetségi Jegybanknak, amely egyike a 12 ilyen banknak. A Fortune 500-as listán szereplő Dominion Energy és WestRock vállalatok székhelye is a városban található, míg további nagyvállalatok pedig a metropolisz területén rendelkeznek székhellyel.[7] A város továbbra is küzd a gyilkosságok és az erőszakos bűncselekmények rendkívül magas arányával, ami az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb városává teszi.[8][9][10][11][12][13][14]