Rudyard Kipling

Rudyard Kipling
Született	Joseph Rudyard Kipling 1865. december 30. Bombay, India
Elhunyt	1936. január 18. (70 évesen) Middlesex Kórház, London, Egyesült Királyság[1]
Állampolgársága	brit[2] brit
Nemzetisége	brit
Házastársa	Caroline Starr Balestier (1892 – nem ismert)[3][4][5]
Gyermekei	John Kipling Elsie Bambridge Josephine Kipling
Szülei	Alice MacDonald Kipling John Lockwood Kipling
Foglalkozása	író költő regényíró haditudósító gyermekkönyvíró önéletrajzíró forgatókönyvíró újságíró sci-fi író
Iskolái	United Services College
Kitüntetései	Fellow of the Royal Society of Literature irodalmi Nobel-díj (1907)[6][7] doctor honoris causa from the University of Paris (1921)[8] a Strasbourgi Egyetem díszdoktora (1921. november 26.)[9] Lektorix (2009)
Halál oka	fekély
Sírhelye	Westminsteri apátság[10] Golders Green Crematorium[10][11]
Rudyard Kipling aláírása
IMDb
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Rudyard Kipling témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudyard Kipling témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Joseph Rudyard Kipling ([ˈdʒəʊzɪf ˈɹʌdjəd ˈkɪplɪŋ], Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18.) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb a Dzsungel könyve (1894).

Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.

Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim is (1901), melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg. Ha... (1895) című versét több magyar költő lefordította (Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Szabó Lőrinc).

A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon;^[12] gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják.^[13][14]

A 19. század végén és a 20. század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt.^[12] Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról.^[12]

1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként.^[15] Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított.^[16]

Később George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette Kiplinget.^[17] Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit,^[18][19] Douglas Kerr mai kritikus szerint Kipling még ma is indulatos vitákat kavar, és máig tisztázatlan, hová helyezzük el az irodalom- és kultúrtörténetben. Azonban mindenképp figyelemre méltó nemcsak kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, hanem amiatt is, hogy műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni.^[20]

1. ↑ The Times, 18 January 1936, p.12
2. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2016. március 4. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
3. ↑ Kindred Britain
4. ↑ p1964.htm#i19639, 2020. augusztus 7.
5. ↑ inferred from timeline of events
6. ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1907/
7. ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
8. ↑ Liste des docteurs honoris causa de l'Université de Paris de 1918 à 1933 inclus (francia nyelven), 1934
9. ↑ https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k45854946
10. ↑ ^{a b} Western Gazette (német nyelven), 1936. január 24.
11. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 31.)
12. ↑ ^{a b c} Rutherford, Andrew (1987). General Preface to the Editions of Rudyard Kipling, in "Puck of Pook's Hill and Rewards and Fairies", by Rudyard Kipling. Oxford University Press. ISBN 0-19-282575-5
13. ↑ Rutherford, Andrew (1987). Introduction to the Oxford World's Classics edition of "Plain Tales from the Hills", by Rudyard Kipling. Oxford University Press. ISBN 0-19-281652-7
14. ↑ James Joyce szerint Tolsztoj, Kipling és D’Annunzio a "19. század három legnagyobb tehetséggel született írója". Azt is megjegyzi, hogy mindhármuknak "majdnem fanatikus gondolatai voltak a vallással, illetve a hazaszeretettel kapcsolatban." Diary of David Fleischman, 21 July 1938, quoted in James Joyce by Richard Ellmann, p. 661, Oxford University Press (1983) ISBN 0-19-281465-6
15. ↑ Alfred Nobel Foundation: Who is the youngest ever to receive a Nobel Prize, and who is the oldest? pp. 409. Nobelprize.com. (Hozzáférés: 2006. szeptember 30.)
16. ↑ Birkenhead, Lord. 1978. Rudyard Kipling, Appendix B, “Honours and Awards”. Weidenfeld & Nicolson, London; Random House Inc., New York.
17. ↑ Orwell, George: Essay on Kipling, 2006. szeptember 30. (Hozzáférés: 2006. szeptember 30.)
18. ↑ Lewis, Lisa. 1995. Introduction to the Oxford World's Classics edition of "Just So Stories", by Rudyard Kipling. Oxford University Press. pp.xv-xlii. ISBN 0-19-282276-4
19. ↑ Quigley, Isabel. 1987. Introduction to the Oxford World's Classics edition of "The Complete Stalky & Co.", by Rudyard Kipling. Oxford University Press. pp.xiii-xxviii. ISBN 0-19-281660-8
20. ↑ Douglas Kerr, University of Hong Kong. "Rudyard Kipling." The Literary Encyclopedia. 30 May. 2002. The Literary Dictionary Company. 26 September 2006. [1]