Russzisztika

A russzisztika^[1][2] interdiszciplináris tudományterület, amely átfogja Oroszország és szomszédsága politikáját, történelmét, kultúráját, gazdaságát és nyelveit, gyakran a szovjet és kommunista tanulmányok részeként. A russzisztikát nem szabad összekeverni az orosz irodalom vagy nyelvészet tanulmányozásával, amely gyakran egy külön tanszéket alkot az egyetemeken belül.

Az egyetemeken a russzisztika szak sok kulturális tárgyat foglal magában, amelyek az orosz politikát, történelmet, földrajzot, nyelvészetet, az orosz nyelvet, irodalmat és művészeteket oktatják. Gyakran tanulmányozzák a miszticizmust és a folklórt, a kereszténység bevezetését, a cári uralmat és az orosz birodalom terjeszkedését, majd a kommunista uralmat, a Szovjetunió történetét, annak összeomlását, valamint a mai Oroszországot.

A russzisztika a hidegháború idején vált jelentőssé, de a Szovjetunió összeomlása után népszerűségében visszaesés tapasztalható. Oroszország külpolitikája, különösen Ukrajna inváziója, megnövelte az orosz tanulmányok iránti figyelmet,^[3] és előidézte azok elveinek a dekolonializáció szempontjából való újragondolását.^[4][5][6]

1. ↑ Osiris-Helyesírás: russzista és russzisztika alakban (hosszú sz-szel).
2. ↑ Ruszisztika formában is előfordul, főként történelmi vonatkozásban. („[Ú]gy látom, a nyelvészek inkább russzisztikával foglalkoznak, a történészek inkább ruszisztikával. De mást is jelent a kettő. Az elsőn elsősorban orosz nyelvtörténetet szoktak érteni (sarkítok), a történészek »Oroszország-tan«-t.” Rumci, 2009.02.09. „Azt hiszem, […] a ruszisztika az Oroszország-tan. Az orosz nyelvvel foglalkozó tudományt azonban csak esetlegesen és elvétve nevezik russzisztikának: általában a szlavisztika körébe tartozónak szokták sorolni, és a szakemberek szlavistának mondják magukat.” Kis Ádám, 2009.02.09, „Magyarulez – plenáris” fórum, Index.hu. „[A] russzista az orosz nyelv és kultúra (russzisztika) kutatója. Utóbbit vitatott felfogásból rövid sz-szel is írják – főleg a történészek: ruszista, ruszisztika. Az egyik érv szerint a közvetlen orosz átvétel a rövid sz, a két sz-es forma német eredetű. ([…] működnek ezzel a helyesírással megalapított szervezetek, egyetemi szakok.)” Dr. Balázs Géza: Más nyelvek kutatói, Helyőrség.ma, 2022.12.07.)
3. ↑ (2022. február 5.) „How the internet and social media reduce government approval: empirical evidence from Russian regions”. Post-Soviet Affairs 39 (3), 121–154. o. DOI:10.1080/1060586X.2022.2142427. ISSN 1060-586X. 
4. ↑ Kuzio, Taras: Crisis in Russian Studies? Nationalism (Imperialism), Racism and War (amerikai angol nyelven). E-International Relations . (Hozzáférés: 2023. április 24.)
5. ↑ Prince, Todd. „Moscow's Invasion Of Ukraine Triggers 'Soul-Searching' At Western Universities As Scholars Rethink Russian Studies”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2023. január 1. (Hozzáférés: 2023. április 24.) (angol nyelvű) 
6. ↑ Smith-Peter, Susan: How the Field was Colonized: Russian History's Ukrainian Blind Spot. H-Net , 2022. december 14. (Hozzáférés: 2023. április 24.)