SMS Breslau

SMS Breslau (Midilli)
A Breslau 1912-ben
Hajótípus	könnyűcirkáló, (kleiner Kreuzer - "kiscirkáló")
Névadó	Breslau városa Mütiléné városa (avagy póniló)
Tulajdonos	Kaiserliche Marine Oszmán Haditengerészet
Hajóosztály	Magdeburg-osztály
Pályafutása
Építő	AG Vulcan, Stettin
Ára	7 961 000 Márka
Építés kezdete	1910.
Vízre bocsátás	1911. május 16.
Szolgálatba állítás	1912. május 10.
Szolgálat vége	1918. január 20.
Sorsa	aknára futott és elsüllyedt
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	4564 t(normál) 5281 t (max.)
Hossz	138,7 m (teljes); 136,0 m(vízvonalon)
Szélesség	13,5 m
Merülés	4,4–5,16 m 5,73 m (max.)
Hajtómű	16 gőzkazán, 2 gőzturbina – 4 db háromszárnyú hajócsavar (∅ 2,47 m)
Üzemanyag	szén
Teljesítmény	33 482 Lóerő (24 626 kW)
Sebesség	27,5 csomó (41,5 km/h)
Hatótávolság	5820 tmf 12 csomós sebesség mellett
Fegyverzet	12 × 10,5 cm-es löveg (L/45) (1800 lövedék) 2 × 50 cm-es torpedóvető cső (5 torpedó) 120 akna 1917-től: 8 × 15 cm-es löveg (L/45) (41 lövedék) 2 × 50 cm-es torpedóvető cső (5 torpedó)
Páncélzat	vízvonal: 18-60 mm fedélzet: 20-60 mm parancsnoki torony: 20-100 mm válaszfalak: 20 mm lövegpajzsok: 50 mm
Legénység	354-377 fő (18 tiszt, 336 sorállományú)
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Breslau (Midilli) témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az SMS Breslau^{[m 1]} a Császári Haditengerészet egyik Magdeburg-osztályú könnyűcirkálója – korabeli német megjelöléssel kiscirkálója – volt. Testvérhajói a Magdeburg, a Stralsund és a Straßburg voltak. Szolgálatba állítását követően hamar a Goeben csatacirkálóval együtt Balkán-háborúk miatt újonnan felállított Földközi-tengeri Divízióhoz (Mittelmeerdivision) vezényelték át. A háború kezdetén lövette az algériai Bône kikötőjét, majd a csatacirkálóval együtt az elfogásukra küldött brit hajókat kikerülve Isztambulba hajózott. A két német hadihajó 1914. augusztus 16-án egy fiktív adásvételi szerződés keretében török tulajdonba került. 1914 októberében részt vett az orosz kikötők lövetésében, ami kiváltotta az orosz hadüzenetet Törökországnak.

A Breslau török szolgálatban a Midilli, a Goeben a Yavûz Sultân Selîm nevet kapta, de a német legénységüket továbbra is megtartották. A németek és az antant-hatalmak ezt követően is eredeti nevük alapján hivatkoztak rájuk. A háború alatt intenzíven alkalmazták főként a Fekete-tengeren. Fő feladatai közé tartozott aknamezők létesítése az orosz partok mentén, ellenséges kikötők lövetése valamint – török kereskedelmi hajók hiányában – a csapat- és ellátmányszállítás a kaukázusi frontra. Orosz hadihajók több alkalommal könnyebben megrongálták, de a legsúlyosabb károsodást 1915-ben egy akna okozta benne, ami miatt fél éven át szolgálaton kívül volt. 1918 januárjában a Dardanellák előtti imbroszi csata során aknamezőre tévedt és számos aknatalálat után a legénységének nagy részével együtt odaveszett.
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „m” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="m"/>