Back Spinel Afrikaans Espinela AN لعل (جوهرة) Arabic Şpinel Azerbaijani Шпінель Byelorussian Шпінэль BE-X-OLD Шпинел Bulgarian Espinel·la Catalan Spinel Czech Шпинель CV
| Spinell | |
 | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | magnézium-alumínium-oxid |
| Képlet | MgAl2O4 |
| Kristályrendszer | köbös |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Oxidásványok |
| Alosztály | 3:4 típusú fém-oxidok |
| Csoport | Spinellcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | oktaéderek, sokszor görbült lapokkal, gyakran ikerkristélyként |
| Szín | színtelen, vörös, kék, barna |
| Porszín | szürkésfehér |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | átlátszó, áttetsző vagy átlátszatlan |
| Keménység | 8,0 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | kagylós, egyenetlen |
| Sűrűség | 3,57-3,72 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spinell témájú médiaállományokat. | |
A spinell az oxidásványok közé tartozó ásvány, azon belül a spinellcsoport és spinell-gahnit sorozat névadó tagja. Kémiailag magnézium-alumínium-oxid, köbös rendszerben kristályosodik, leggyakrabban oktaéderes alakban jelenik meg, melynek lapjai görbültek, az élek lesarkítottak. Ritkábban dodekaéderként is előfordul, tömeges szemcsés formában is megtalálható. Gyakoriak az ikerkristályok és a laposra torzult formák. Jellegzetes tulajdonsága, hogy hő hatására színe megváltozik. Felfedezője 1647-ben Boelus. 1920 óta alumíniumoxid és magnéziumoxid olvadékából ipari méretekben állítják elő csiszolóanyagnak.
Az eddigi legnagyobb spinell kristályt 2005-ben Vietnamban találták Yen Bai tartományban, A kristály átmérője 17,8 cm, színe: ibolyáspiros (balasrubin).[1]
Kémiai összetétele:
Neve az olasz spinella (töviske), közvetve a latin spina (tövis) szóból ered a kristályok alakjára utalva.[2]
- ↑ Rekorde im Mineralbereich: Spinell. Mineralienatlas - Fossilienatlas. (németül) Stefan Schorn (Hozzáférés: 2017. május 5.) (PHP) A táblázat a spinell esetén az alábbi cikkre hivatkozik: Dudley Blauwet: The Sapphire and Spinel Deposit of An Phu, Luc Yen District, Yenbai Province, Vietnam. (angolul) The Mineralogical Record, XXXVII. évf. 3. sz. (2006) 234 (225–238). o. A szám tartalmát bemutató honlap: minrec.org (hozzáférés ideje: 2017. május 5.).
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 128. o. ISBN 963 8334 96 7