Startup

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Ez a szócikk a vállalkozási formáról szól. Hasonló címmel lásd még: Startup (település).

A startup [angol] (vagy "launch", "incorporation", vagy "existence") kifejezés egy vállalkozás első életszakaszát jelöli, ez után következik a növekedési életszakasz, a bővülés, majd az érettség és a hanyatlás (és esetleg visszafordulás).^[1] Több megközelítés létezik az életszakaszok számát nézve, 4-5-6-7 felbontással is lehet találkozni. Egyes modellekben a startup szakasz előtt található a "kigondolás/ötlet", mint külön életszakasz, de jellemzően a startup az első aktív része a vállalkozás életének.

Az alapvető és legtágabb értelemben nézve startup-nak (angol, jelentése: elindulni) tekinthető minden induló vállalkozás, amiben a kezdeti kiadásokat jellemzően a tulajdonos saját befektetett, vagy kapott tőkéből fedezi és az első bevételei előtt van még, bejáratott eljárások, ügyfelek és szállítók nélkül. Ennek megfelelően az angol gyakorlatban az üzleti tervben szerepel a "start-up costs^[2]" sor. Itt megjelenhetnek gépek, helyszínnel kapcsolatos-, jogi-, személyi- és egyéb költségek. Ezt másképpen I₀ (i-null = "initial investment") rövidítéssel is jelölik. Az életszakasz végét az jelenti, amikor a bevételekből üzemel a cég és nem a befektetett javakból, emiatt egy kutatást végző cég sokkal tovább van startup fázisban, mint egy termelő cég, aminek akár rögtön tudnak bevételei lenni.

A startup időszak magas rizikóval jár piacfajtától függetlenül^[3] és a vállalkozások magas százalékú sikertelenségét eredményezi. Ezt a rizikót csökkenti a megfelelő feltőkésítettség (van pénz a bankban, ha kell), alacsonyabb fix költségek, megfelelő szakértelem az alapítók vagy kezdeti munkvállalók oldalán (korábbi munkák) vagy a megvásárolt know-how, mint egy franchise üzleti modell alkalmazása.^[4] A vállalkozó elsődleges célja mindig ennek a rizikónak a csökkentése, a vállalkozás életben tartása, és az üzleti célok megvalósítása. Ennek a bizonytalansági helyzetnek a kezelését szolgálja például a Lean startup^[5] módszertan, aminek a célja a gyors és kis lépésekben történő termékfejlesztés és piaci validálás a fogyasztók aktív visszajelzése alapján.

Másodlagos értelmében a startup megkülönböztető jelző is lehet, és a vállalkozást az elsődleges, alapításkori célja szerint az alábbi csoportokba osztja:^[4]

1. egyéni vállalkozás - egy embert eltartó cég (pl.: cipész)
2. vállalkozás - néhány alkalmazottat foglalkoztató cég (pl.: pék)
3. startup - induló szervezet, ami növekedési céllal jön létre
4. kisvállalkozás - akár több alkalmazottat foglalkoztat, nem célja rögtön a növekedés, de képes lehet rá (pl.: pék >> franchise)

Ez az értelmezés leginkább egy nyelvtani rövidítés eredménye, a következő ismérvei vannak: a startupban az alapító keres, fejleszt, validál egy terméket vagy szolgáltatást és egy növelhető üzleti modellt a (nemzetközi) piaci terjeszkedés céljával.^[6] Ezek a cégek sok esetben innovatív megoldásokat keresnek és tesztelnek a piacon, de rengeteg esetben egy meglévő, más országban működő piaci modellt másolnak és adaptálnak saját környezetükre. Az innováció és a növekedési lehetőség jellemzően kedvező befektetési lehetőséget is jelent (magas kockázat mellett), és keresett célpontja lett a kockázati tőke befektető társaságok számára. A hosszú definíció helyett az üzleti és befektetői zsargonban a 2010-es évek körültől ezt a típusú céget befektetési szövegkörnyezetben röviden startup-nak hívják.

Harmadlagos értelmében, a cégek innovatív képességét és rugalmasságát is jelezheti a startup kifejezés. A nagyvállalatok rájöttek a 2000-es évek elejére, hogy az új termékek innovációját a szervezeti kultúra gátolhatja. Ezért elterjedt a spin-off módszertana, amiben egy nagy cég a megfelelő tőke- és szakmai hátteret biztosítja egy új ötletnek, azt kiszervezi egy irányított, de önálló költségvetéssel és döntési jogkörrel rendelkező cégbe^[7] ("spin-off" = kiszervezett). Egy induló cég az életbenmaradásért küzd^[8] (innen a startup életszakasz egyik elnevezése: "existence" = létezés), ezért rendkívül rugalmas szerkezete és döntési mechanizmusai vannak. Ez a standardizált tevékenységek helyett innovatív megoldásokhoz vezet. Az innováció értéket teremt, ami egy KKV-ben, ahol az üzleti folyamatok tökéletesítése a jellemző (t.i. már ki van találva, hogy mi a tevékenység), teljesen le tud lassulni és a kutatás-fejlesztés módszertana és szükséges költségvetése is változik. A változásokra legjobban reagálni tudó cég lesz a leginkább sikeres, és ennek szükséges feltétele az innovációs képesség. Mivel ez a képesség a startup életszakaszra jellemző, sikeres vállalatok ezt a mentalitást, módszertant és vállalati kultúrát próbálják meg későbbi életszakaszaikban is alkalmazni és életben tartani. Ezekre a vállalatokra szokták - nem tudományos környezetben, hanem médiában és PR-ban - használni a startup jelzőt. Ettől még maga a vállalat lehet akár egy nemzetközi piacokkal bíró KKV, vagy egy kutatás-fejlesztési szakaszban lévő több éves vállalat. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalat egy startup, csak azt, hogy működésében startup szerű igyekszik lenni.

1. ↑ Chappelow, Jim: Industry Life Cycle Definition (angol nyelven). Investopedia. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
2. ↑ Morah, Chizoba: Business Startup Costs: It’s in the Details (angol nyelven). Investopedia. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
3. ↑ Matt Mansfield: STARTUP STATISTICS - The Numbers You Need to Know (amerikai angol nyelven). Small Business Trends, 2019. március 28. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
4. ↑ ^{a b} (2020. szeptember 27.) „Small business” (angol nyelven). Wikipedia. 
5. ↑ (2020. augusztus 16.) „Lean startup” (angol nyelven). Wikipedia. 
6. ↑ (2020. október 1.) „Startup company” (angol nyelven). Wikipedia. 
7. ↑ Getting Bigger by Growing Smaller Free Summary by Joel M. Shulman et al. (angol nyelven). getAbstract. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
8. ↑ Why Startups Fail: Top 20 Reasons l CB Insights (amerikai angol nyelven). CB Insights Research, 2019. november 6. (Hozzáférés: 2020. október 6.)