Back سفين هيدين Arabic سفين هيدين ARZ Sven Hedin AVK Sven Hedin Azerbaijani سون هدین AZB Свен Гедын Byelorussian Свен Хедин Bulgarian Sven Hedin Czech Sven Hedin Welsh Sven Hedin Danish
| Sven Hedin | |
 | |
| Született | 1865. február 19. Stockholm |
| Elhunyt | 1952. november 26. (87 évesen) Stockholm |
| Állampolgársága | svéd |
| Nemzetisége | svéd |
| Szülei | Anna Sofia Carolina Berlin Abraham Ludvig Hedin |
| Foglalkozása | földrajztudós, sinológus, térképész, felfedező, író |
| Tisztsége | seat 6 of the Swedish Academy (1913. december 20. – 1952. november 26.) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Adolf Fredrik Church cemetery (3990)[3][4][5] |
.svg){kind=small} | |
| Sven Hedin aláírása | |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Sven Hedin témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sven Hedin témájú médiaállományokat. | |
Sven Anders Hedin (Stockholm, 1865. február 19. – Stockholm, 1952. november 26.) svéd földrajztudós, sinológus, térképész, felfedező, író. Apja, Ludwig Hedin Stockholm főépítésze volt.
Húszéves korában hét hónapig házitanítóskodott Bakuban egy svéd családnál. Hazatérése előtt beutazta Perzsiát, és eljutott Bagdadig is. Tanulmányai befejezte után négy expedíciót vezetett Közép-Ázsiába, beutazta a mai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület addig Európában ismeretlen vidékét és Tibetet. Útjai során felfedezte az 1500 éves Dandan Ujlik és Karadung romvárosokat Hotántól északkeletre, a Takla-Makán sivatagban. Megtalálta a Boszten-tavat, Közép-Ázsia egyik legnagyobb belső tavát. Végighajózott a Jarkend-darja, a Tarim és a Koncse-darja folyókon. Pontos térképet készített a Tarimról, és behatóan vizsgálta a folyó alsó szakaszát. A Lop-sivatagot bejárva rátalált Loulanra, a selyemút egykor fontos állomására a kiszáradt Lop-nór közelében.
Hedin írt először a Lop-sivatagban talált jardangokról (szél által formált, agyagos kőzetekből álló tanúhegyek). Felfedezte a Transzhimaláját (róla nevezték – bár rövid ideig – Hedin-hegységnek), megtalálta a Brahmaputra, az Indus és a Szatledzs forrásvidékét. A Kínai nagy fal maradványaira bukkant a Tarim-medence sivatagjában. Bebizonyította, hogy a Lop-nór medre azért változott, mert a Tarim alsó szakaszának folyásiránya megváltozott. Tereptapasztalatai és térképvázlatai alapján készült el Közép-Ázsia pontos térképe. Saját fényképfelvételeivel, akvarelljeivel és rajzaival illusztrált izgalmas úti beszámolókat írt. A Sven Hedin-gleccser viseli nevét az Ellesmere-szigeten Nunavut közelében, a Princess Marie Bay-től északra. A Hold egyik kráterét, a Hedin cratert róla nevezték el. A Gentiana hedini (encián), a Longitarsus hedini és Coleoptera hedini (bogarak), a Fumea hedini Caradja (pillangók), a Dictyna hedini (pókok), a Tsaidamotherium hedini (fosszília) és a Lystrosaurus hedini elnevezések a kínai tudósok elismeréséről és tiszteletéről tanúskodnak.
Hszincsiang és Tibet legjobb ismerőjének tartották. Uralkodók, politikusok és földrajzi társaságok versengtek, hogy találkozzanak vele, és értékes információkat szerezzenek Ázsia ezen részeiről. Számos kitüntetéssel jutalmazták, és anyagi támogatást is kapott felfedezőútjai finanszírozására. 1902-ben örökletes nemesi rangot kapott. 1905-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, 1909-ben a Svéd Hadtudományi Akadémia tagja lett, és szavazattal rendelkezett a Nobel-díj Bizottságban. A Porosz Tudományos Akadémia is felvette tagjai közé. Kívánsága szerint halála után létrehozták a Svedin Hedin Alapítványt. Életművét beárnyékolta politikai állásfoglalása. Szimpatizált a nemzetiszocializmus eszméivel, többször találkozott Hitlerrel.
- ↑ Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022
- ↑ 516
- ↑ 2018. május 7., Sven Hedin, 8405
- ↑ Gravsten #3990 / Sven Hedin • Född: 1865 • Död: 1952. Sveriges släktforskarförbund. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
- ↑ Gravsten #3990 Bryggare Abraham Westmanlson. Sveriges släktforskarförbund. (Hozzáférés: 2018. május 13.)