Szabadka

Szabadka (Суботица / Subotica)
Fentről lefele, jobbról balra: az Ivan Sarić (Szárits János) Műszaki Iskola, a Népszínház, a Adolf Halbror Hotel, a szabadkai zsinagóga és a Szent Teréz-székesegyház
Fentről lefele, jobbról balra: az Ivan Sarić (Szárits János) Műszaki Iskola, a Népszínház, a Adolf Halbror Hotel, a szabadkai zsinagóga és a Szent Teréz-székesegyház
Szabadka címere
Szabadka címere
Szabadka zászlaja
Szabadka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségSzabadka
PolgármesterStevan Bakić[1]
Irányítószám24000
Körzethívószám+381 24
Rendszám
  • СУ
  • SU
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség105 681 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület290 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 54″, k. h. 19° 40′ 12″46.098333°N 19.670000°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 54″, k. h. 19° 40′ 12″46.098333°N 19.670000°E
Szabadka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadka témájú médiaállományokat.

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica, horvátul: Subotica, latinul: Maria-Theresiopolis, németül: Maria-Theresianopel) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban. Az Észak-bácskai körzet adminisztratív központja. A város a vajdasági magyarok, a vajdasági horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelven működő közép- és felsőfokú oktatási intézménynek is otthont ad.

Szerbia legészakibb városa, Vajdaság második legnépesebb városa. A 2022-es népszámlálás szerint 94.228[2] lakossal rendelkezik, ennek 34,3%-a szerb, 26,2%-a magyar, 11,1%-a pedig horvát.

Szabadkát először 1391-ben említik a latin Zabatka néven. 1526 és 1527 között Szabadka volt az önjelölt császár, Cserni Jován központja és a rövid életű szerb állam fővárosa. 1542 és 1686 között az Oszmán Birodalom uralta a várost, ezalatt a város Sobotka néven létezett. Ezután Szabadka irányítását a Habsburg Birodalom vette át. A 18. század közepén nevét hivatalosan Sancta Maria-ra változtatták, Mária Terézia osztrák császárné után. A város nevét 1779-ben ismét megváltoztatták, és új neve Maria Theresiopolis lett. Magyar elnevezése, a Szabadka név pedig 1845-ben, majd 1867-ben került átmenetileg hivatalos használatba. Az első világháború után, 1918-ban Szabadka a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia része lett. A helyi szerbek és a Bunyevácok a 17. század óta használják a Subotica nevet, amely 1918 után vált hivatalossá. 2007 óta Szabadka városi státusszal rendelkezik.

  1. Bogdan Laban Szabadka új polgármestere. pannonrtv.com, 2016. június 23. [2017. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 1.)
  2. Попис становништва, домаћинстава и станова 2022. године [у Републици Србији]: Национална припадност – Подаци по општинама и градовима / 2022 Census of Population, Households and Dwellings [in The Republic of Serbia]: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2023. ISBN 978-86-6161-228-2 Hozzáférés: 2023. máj. 1. (szerbül és angolul)

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne