Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Szabadka (Суботица / Subotica) | |||
![]() | |||
Fentről lefele, jobbról balra: az Ivan Sarić (Szárits János) Műszaki Iskola, a Népszínház, a Adolf Halbror Hotel, a szabadkai zsinagóga és a Szent Teréz-székesegyház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Észak-bácskai | ||
Község | Szabadka | ||
Polgármester | Stevan Bakić[1] | ||
Irányítószám | 24000 | ||
Körzethívószám | +381 24 | ||
Rendszám |
| ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 105 681 fő (2011) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 109 m | ||
Terület | 290 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Szabadka weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadka témájú médiaállományokat. |
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica, horvátul: Subotica, latinul: Maria-Theresiopolis, németül: Maria-Theresianopel) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban. Az Észak-bácskai körzet adminisztratív központja. A város a vajdasági magyarok, a vajdasági horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelven működő közép- és felsőfokú oktatási intézménynek is otthont ad.
Szerbia legészakibb városa, Vajdaság második legnépesebb városa. A 2022-es népszámlálás szerint 94.228[2] lakossal rendelkezik, ennek 34,3%-a szerb, 26,2%-a magyar, 11,1%-a pedig horvát.
Szabadkát először 1391-ben említik a latin Zabatka néven. 1526 és 1527 között Szabadka volt az önjelölt császár, Cserni Jován központja és a rövid életű szerb állam fővárosa. 1542 és 1686 között az Oszmán Birodalom uralta a várost, ezalatt a város Sobotka néven létezett. Ezután Szabadka irányítását a Habsburg Birodalom vette át. A 18. század közepén nevét hivatalosan Sancta Maria-ra változtatták, Mária Terézia osztrák császárné után. A város nevét 1779-ben ismét megváltoztatták, és új neve Maria Theresiopolis lett. Magyar elnevezése, a Szabadka név pedig 1845-ben, majd 1867-ben került átmenetileg hivatalos használatba. Az első világháború után, 1918-ban Szabadka a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia része lett. A helyi szerbek és a Bunyevácok a 17. század óta használják a Subotica nevet, amely 1918 után vált hivatalossá. 2007 óta Szabadka városi státusszal rendelkezik.