Szeged

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Szeged
Fentről, balról jobbra: a Dóm, a Nemzeti Színház, a Szegedi Tudományegyetem, a Móra Ferenc Múzeum és a Városháza
Szeged címere Szeged zászlaja
Becenév: A napfény városa, a magyar feltámadás városa[1]
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Szegedi
Jogállás	vármegyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület)[2]
Irányítószám	6700–6791
Körzethívószám	(+36) 62
Testvértelepülései	Lista Szabadka[3][4][5] Székelyhíd Łódź[6][7][8] Várna Vejnan[9][10] Rahó[11][12] Póla[13][14] Cambridge[15][16] Parma[17][18] Darmstadt[19][20] Rotterdam Toledo[21][22] Temesvár[23][24][25] Larnaca önkormányzat[26][27][28] Turku[29][30] Marosvásárhely[31][32] Odessza[33][34][35] Nizza[36][37] Liège[38][39][40] Kotor[41][42]
Népesség
Teljes népesség	157 930 fő (2024. jan. 1.)[43]
Népsűrűség	565 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	75 m
Terület	281 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′46.25, 20.16666666666746.250000°N 20.166667°EKoordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′46.25, 20.16666666666746.250000°N 20.166667°E
Szeged Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Szeged weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Területe az újkőkor óta lakott, a rómaiak Partiscum néven alapították. A honfoglalás után a 10. században magyarok telepedtek le itt, és 1183-ban már a sószállítás központjaként említik. A 13. században kereskedelmi központtá vált, 1498-ban pedig szabad királyi város lett. A török uralom (1526–1686) után Szeged 1719-ben visszanyerte rangját. Az 1879-es árvíz szinte teljesen elpusztította, viszont nemzetközi segítséggel újjáépült, kialakítva mai városképét. Az árvíz után tett fogadalomként épült meg a szegedi dóm (1930). A 20. században Szeged gazdasági és kulturális szerepe nőtt, az élelmiszeripar és az egyetem fejlődése meghatározó lett. Ma az ország egyik fontos tudományos és kulturális központja, ahol olyan rendezvények zajlanak, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Elhelyezkedése révén fontos közlekedési csomópont, amely elősegíti a régió gazdasági és kulturális kapcsolatait, a magyar-szerb-román hármashatáron való elhelyezkedése révén gyakoriak az átutazók.

A Dél-Alföld gazdasági és kulturális központja. A város gazdaságát jelentős mértékben befolyásolja a turizmus, amely évente közel 200 ezer látogatót vonz, több mint 410 ezer vendégéjszakát eredményezve. A Szegedi Tudományegyetem jelenléte révén Szeged fontos oktatási és kutatási központ, ahol mintegy 25 ezer egyetemi hallgató tanul, és évente közel hatezer friss diplomás kerül ki az intézményből. A város kulturális élete pezsgő, olyan neves rendezvényekkel, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Ifjúsági Napok, amelyek nemcsak a helyiek, hanem a turisták körében is népszerűek.^[44][45] A lakosság jól képzett, a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt szerepet kap. A város kulturálisan sokszínű, rendezvényei és nyitott szellemisége miatt vonzó célpont a fiatalok és a szakemberek számára is.

1. ↑ https://gfe.hu/wp-content/uploads/2020/10/tk-tortenelmi-idoutazas-1.pdf
2. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 24önkvál nevű lábjegyzeteknek
3. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/szabadka-szerbia/
4. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/szabadka-szerbia/
5. ↑ http://www.subotica.rs/index/page/id/3610/lg/sr/
6. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/lodz-lengyelorszag/
7. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/lodz-lengyelorszag/
8. ↑ https://uml.lodz.pl/dla-mieszkancow/o-miescie/wspolpraca-z-zagranica/szeged/
9. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/weinan-shaanxi-tartomany-kina/
10. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/weinan-shaanxi-tartomany-kina/
11. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/raho-ukrajna/
12. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/raho-ukrajna/
13. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/pula-horvatorszag/
14. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/pula-horvatorszag/
15. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/cambridge-egyesult-kiralysag/
16. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/cambridge-egyesult-kiralysag/
17. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/parma-olaszorszag/
18. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/parma-olaszorszag/
19. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/darmstadt-nemetorszag/
20. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/darmstadt-nemetorszag/
21. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/toledo-ohio-egyesult-allamok/
22. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/toledo-ohio-egyesult-allamok/
23. ↑ https://www.primariatm.ro/timisoara/index.php?meniuId=2&viewCat=88
24. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/temesvar-romania/
25. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/temesvar-romania/
26. ↑ Twinnings of Larnaka (angol nyelven). [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
27. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/larnaka-ciprus/
28. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/larnaka-ciprus/
29. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/turku-finnorszag/
30. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/turku-finnorszag/
31. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/marosvasarhely-romania/
32. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/marosvasarhely-romania/
33. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/odessza-ukrajna/
34. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/odessza-ukrajna/
35. ↑ https://omr.gov.ua/ua/international/goroda-pobratimi/seged-vengriya/
36. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/nizza-franciaorszag/
37. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/nizza-franciaorszag/
38. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/liege-belgium/
39. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/liege-belgium/
40. ↑ https://www.liege.be/fr/vie-communale/services-communaux/international/jumelages-et-partenaires/szeged-hongrie
41. ↑ https://www.szegedvaros.hu/aranyoldalak/kotor-montenegro/
42. ↑ http://szegedtourism.hu/hu/kotor-montenegro/
43. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
44. ↑ Ferenc, Pál: Szeged, szeretem! – Miért jó Szegeden élni? (angol nyelven). Szeged.hu. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
45. ↑ Város (magyar nyelven). Invest Szeged. (Hozzáférés: 2025. február 17.)