Szeleukida Birodalom | |
Kr. e. 312 – Kr. e. 63 | |
Diadokhoszok
I. Szeleukosz birodalma (Szeleukida Birodalom)
Kasszandrosz királysága
Lüszimakhosz királysága
I. Ptolemaiosz királysága
Egyéb | |
Általános adatok | |
Fővárosa | Szeleukeia, Antiokheia |
Hivatalos nyelvek | ógörög, perzsa |
Vallás | görög vallás |
Államvallás | görög mitológia |
Kormányzat | |
Államforma | monarchia |
Dinasztia | Szeleukida-dinasztia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeleukida Birodalom témájú médiaállományokat. |
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia). A makedón Szeleukosz, Nagy Sándor egyik hadvezére alapította i. e. 305 – i. e. 304-ben. A soknemzetiségű és eltérő történelmi hagyományokkal rendelkező birodalomban nem volt igazi összetartó erő, leginkább egyfajta laza államszövetségre hasonlított, amelyben az egyes egységeket szinte függetlenül irányították.
Szinte szűnni nem akaró háborúkat vívott a közel-keleti pozíciókért az Egyiptomot uraló Ptolemaidákkal. Antiokhosz Epiphanész uralkodó zsarnoki módszerekkel próbálta egységesíteni a birodalmat azáltal, hogy egyeduralkodóvá akarta tenni a görög nyelvet és a vallást. Ez vezetett aztán a hosszú makkabeus háborúhoz a zsidóság részéről Júdeában, ami tovább gyengítette a birodalmat. A makkabeusoknak ugyanis sikerült megtisztítaniuk országukat a görögöktől és az azokat támogató népektől. Keletről a pártusok hódították el Perzsiát, nyugatról a Római Köztársaság, a makedónok és más görög államok fenyegették.
Az utolsó szeleukida XIII. Antiokhosz Philadelphosz Asziatikosz, de a birodalom ekkor már névleg létezett, területeit már mind elfoglalták a rómaiak, a pártusok és más népek.