Back سونغتسين غامبو Arabic Сонгцен Гампо Bulgarian স্রোং-ব্ত্সন-স্গাম-পো Bengali/Bangla སྲོང་བཙན་སྒམ་པོ། Tibetan Songtsen Gampo Catalan Songcän Gampo Czech Songtsen Gampo German Σονγκτσάν Γκάμπο Greek Songtsen Gampo English Songtsen Gampo Spanish
| Szongcen Gampo | |
| Khri Szongcen Gampo | |
| Tibet királya | |
 | |
| Tibeti Birodalom | |
| Elődje | Namri Szongcen |
| Utódja | Gungszrong Gungcen |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 557 és 617 között Meldro Gunkar megye, Tibet |
| Elhunyt | 649 Zal-mo-szgang, phun-jul, Tibet (a mai Lhüncsup megye) |
| Nyughelye | szmu-ri-szmug-bo, Királyok völgye, phjing ba'ai 651 |
| Édesapja | Namri Löncen |
| Édesanyja | Driza Tökarma |
| Házastársa | Pogong Mongza Tricsam Bal-mo-bza' Khri-bcun (Bhrikuti, Nepálból) Gyasza Mung-csang (Vencseng hercegnő a Tang-dinasztiából) Mi-nyag-bza' Zhjal-mo-bcun (tangut) Ri-thig-man (Csangcsungból) |
| Gyermekei | Gungsrong Gungtsen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szongcen Gampo témájú médiaállományokat. | |
| A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
|
Gyakorlatok és szintek
|
|
Történelem és áttekintés
|
Szongcen Gampo (tibeti: སྲོང་བཙན་སྒམ་པོ, wylie: szrong bcan szgam po, 569–649?/605–649?) a Tibeti Birodalom alapítója, a korábbi tibeti királyságok egyesítője[1] akit a buddhizmus alapítójának tartanak Tibetben, és akire nagy hatással volt kínai és nepáli felesége.[2] Neki tulajdonítják a tibeti írás rendszerbe foglalását és a klasszikus tibeti nyelv egységesítését, amely azután Tibet irodalmi nyelvévé vált.
Anyja Driza Tökarma (wylie: bri bza thod dkar ma) királynő volt. A születésének és trónra lépésének dátumát nem lehet biztosan tudni. A tibeti hagyományok alapján általánosan elfogadják, hogy a tibeti naptár tehén évében született, azaz a következő évek valamelyikében: 557, 569, 581, 583, 605 vagy 617.[3] Úgy tartják, hogy 13 évesen került trónra (nyugati becslések szerint 12), 629 környékén.[2][4]
- ↑ tibeti: བོད, wylie: bod; kínai: 吐蕃, wylie: T'u3-po1/T'u3-fan2, pinjin: Tǔbō/Tǔfán
- ↑ a b Shakabpa 1967, 25. o.
- ↑ bsod nams rgyal mtshan 1994, 161, b.449, 191 n.560. o.
- ↑ Beckwith 1993, 19 n. 31.. o.