Tabiri

Tabiri
Előd Egyiptomi királyné Utód Pebatjma XXV. dinasztia Abar
Hieroglifa
Apja	Alara
Anyja	Kaszaka
Férje	Piye
Sírja	Ku. 53 piramis, El-Kurru

Tabiri ókori egyiptomi és núbiai királyné volt, Alara núbiai király lánya, a XXV. dinasztiához tartozó Piye fáraó felesége.^[1]

Alara núbiai király és Kaszaka királyné lánya volt. Az Alarát követő Kasta király utódjához, Piye núbiai királyhoz ment feleségül, aki – kihasználva, hogy Egyiptom uralkodói egymással viszálykodnak – egyre jobban kiterjesztette uralmát Egyiptomra is. Tabiri a hercegnők és királynék megszokott címei – ḥm.t-nỉswt („a király felesége”), z3.t-nỉswt („a király lánya”), sn.t-nỉswt („a király nővére”) – mellett jó pár különleges címet viselt: ḥm.t-nỉswt ˁ3.t tpỉ.t n ḥm=f („a király nagy felesége, őfelségénél az első” – ezt a címet rajta kívül csak Nofertiti viselte), valamint t3 ˁ3.t ḫ3swt („az idegen ország nagyja”).^[2]

Tabiri sírja az el-Kurru-i királyi temetőben található Ku.53 piramis. A sírjában talált faragott gránit sztélén említik, hogy Alara lánya és Piye felesége. A sztélé ma Kartúmban található.^[1][2] A sztélén további címei is szerepelnek; Reisner az egyiket eredetileg Temehu nagy főnöknőjeként fordította (Temehu Dél-Líbiát jelenti), és arra a következtetésre jutott, hogy a Kusita Királyság uralkodócsaládja valamiképpen kapcsolatban állt a líbiaiakkal.^[3] Azóta bebizonyosodott, hogy a cím helyes fordítása „a sivataglakók főnöknője/nagy hölgye”, vagyis a cím Núbiával áll kapcsolatban.^[4] Tabiri egy kék fajansz usébtije ma a londoni Petrie Múzeum gyűjteményében található (UC13220).^[5]

1. ↑ ^{a b} Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3, p.234-240
2. ↑ ^{a b} Grajetski, Ancient Egyptian Queens: a hieroglyphic dictionary, Golden House Publications. p.88
3. ↑ Reisner, The Royal Family of Ethiopia, Museum of Fine Arts Bulletin, Vol. 19, No. 112/113 (Jun., 1921), pp. 21-38
4. ↑ D. M. Dixon, The Origin of the Kingdom of Kush (Napata-Meroë), The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 50 (Dec., 1964), pp. 121-132
5. ↑ Az UC13220 usébti a Petrie Múzeum weboldalán. [2019. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 21.)