Back أكسيد ثاليوم ثلاثي Arabic اوکسید تالیوم (III) AZB Oxid thallitý Czech Thallium(III)-oxid German Thallium(III) oxide English اکسید تالیوم (III) Persian Tallium(III)oksidi Finnish Oxyde de thallium(III) French थैलियम(III) ऑक्साइड Hindi Talium(III) oksida ID
| Tallium(III)-oxid[1] | |||
 Tallium(III)-oxid | |||
| Más nevek | tallium-trioxid, tallium-szeszkvioxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 1314-32-5 | ||
| PubChem | 9804116 | ||
| ChemSpider | 7979876 | ||
| EINECS-szám | 215-229-3 | ||
| |||
| InChIKey | LPHBARMWKLYWRA-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | Tl2O3 | ||
| Moláris tömeg | 456.76 g/mol | ||
| Megjelenés | nagyon sötét, közel fekete színű | ||
| Sűrűség | 10.19 g/cm³, szilárd (22 °C) | ||
| Olvadáspont | 717 °C | ||
| Forráspont | 875 °C (bomlik) | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | köbös[2] | ||
| Tércsoport | Ia-3, No. 206 | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincs osztályozva | ||
| NFPA 704 |  0
4
0
| ||
| LD50 | 44 mg/kg (szájon át, patkány) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A tallium(III)-oxid tallium és oxigén alkotta kémiai vegyület. A természetben előforduló ásványának neve avicennit.[3] Kristályszerkezete a mangán(III)-oxidéhoz hasonló. Fémes, áram- és hővezető képessége magas, n típusú félvezető, emiatt felhasználják napelemekben.[4][5] A vegyület gyakorlati alkalmazásakor mindig figyelembe kell venni a tallium mérgező jellegét. A levegő páratartalmával vagy savakkal közvetlenül érintkezve mérgező talliumvegyületek keletkezhetnek.
- ↑ szerk.: Weast, Robert C.: CRC Handbook of Chemistry and Physics, 62nd, Boca Raton, FL: CRC Press, B156. o. (1981. január 30.). ISBN 0-8493-0462-8
- ↑ Otto H.H., Baltrasch R., Brandt H.J. (1993). „Further evidence for Tl3+ in Tl-based superconductors from improved bond strength parameters involving new structural data of cubic Tl2O3”. Physica C 215 (1-2), 205. o. DOI:10.1016/0921-4534(93)90382-Z.
- ↑ http://www.handbookofmineralogy.org/pdfs/avicennite.pdf Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Handbook of Mineralogy
- ↑ Phillips R. J., Shane M. J., Switzer J. A. (1989). „Electrochemical and photoelectrochemical deposition of Thallium(III) Oxide thin films”. Journal of Materials Research 4 (04), 923. o. DOI:10.1557/JMR.1989.0923.
- ↑ D. Berry, R. T. Holm, R. L. Mowery, N. H. Turner, and M. Fatemi (1991). „Thallium(III) Oxide by Organometallic Chemical Vapor Deposition”. Chemistry of Materials 3 (1), 72–77. o. DOI:10.1021/cm00013a019.