A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, mely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni.[2][3] A félelemkeltés az erőszak minden formájának – a kocsmai verekedéstől a hagyományos hadviselésig – velejárója, segítője lehet, de a terrorizmus esetében ez a viszony fordított, az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű. A terrorizmus modern formáinak kialakulásában fontos szerepe van a tömegmédia létrejöttének, mely nemzetközi méretekben képes az embereket az erőszak sokkoló jeleneteinek részeseivé tenni, azok hatását felfokozni.
Híres terrorista szervezetek közé lehet sorolni például az Irgunt (1931-1949), az ETA-t (1959-2018), a Vörös Brigádokat (1966-1988), a Vörös Hadsereg Frakciót (RAF; 1968-1998), az IRA-t (1969-1997), a Palesztin Iszlám Dzsihádot (1970-), a Hamászt[4] (1982-), a Hezbollahot (1982-), az al-Káidát[4] (1988-), az új Iszlám Államot (2006-) vagy a Boko Haramot (2011-).